A délelőtt többnyire holtidő a Szigeten: a regenerálódás és ébredezés éteri állapotán túl nem igazán ad másra lehetőséget. Egyelőre nagymamák és családosok sem tűnnek fel, bár ez az egyre forrósodó klímát érzékelve nem is annyira meglepő. Délután kettő körül észlelhető az első mozgolódás a negyedben. A külső szemlélő számára aprónak tűnő sátrak nem sokat, de nem is keveset ígérő perspektívát tárnak a szigetlakók elé. A múzeumok most először fogtak össze ebben a formában, tavaly még szétszórtan helyezkedtek el a Sziget területén: az Octopus Összművészeti helyszín kebelében kialakított Múzeumi negyedben tizenkét intézmény képviselteti magát. A sokféleségben közös nevező, hogy a résztvevő intézmények Sziget-karszalaggal egész augusztusban féláron látogathatóak.
A programok döntően az egyes múzeumok időszaki kiállításaihoz kapcsolódva próbálnak meg kedvet csinálni a tárlatokhoz, de érezhetően nem csak a reklám a cél. Ahogy Barabássy Orsolya, a Ludwig Múzeum info-mediátora elmondta, inkább a magyarok azok, akik informálódnak, a külföldiek pedig az olyan kulturális jelenségekkel ismerkednek, mint a skanzen. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbiak ismerik Keith Haring munkáit, aki köré a múzeum programjai szerveződnek. A graffiti meghatározó egyénisége több szempontból is remekül illeszkedik a Sziget összképébe. A 31 évesen, aids-ben elhunyt Haring, aki a nyolcvanas években merész és újszerű, az elitista művészettel szembemenő munkáival elsősorban a fiatalokat szólította meg, valószínűleg előszeretettel ücsörögne a fesztiválon egy jó sör mellett - és nem feltétlenül a vip-szekcióban. Az életét feldolgozó óriás-társasjáték pedig, amelynek során akár Madonna és Andy Warhol bőrébe is belebújhatunk, valószínűleg mosolyt csalna az arcára. A művész idén lenne 50 éves, ami kissé szomorú, de egyben mosolyogtató apropó egy lázadó és örökifjú alkotó műveinek bemutatására.
A Szépművészeti Múzeum sátra nem csak központi helyének köszönhetően az egyik legnépszerűbb: ingyen csocsó "Testnek és a Léleknek" buzdít a múzeum aktuális tárlatának látogatására, a fiatalok emellett egyiptomi és inka motívumokkal díszíthetik ruhadarabjaikat. A textilszitázás technikáján túl egy másik, különleges eljárás is képviselteti magát a Szépművészeti programjai között: Mosberger Róbert fotográfus egész héten fényképezi a szigetelőket az első magyar Camera Obscura Sátorban. A szokatlan élmények különösen fontos szerephez jutnak a negyedben: az Aquincumi Múzeum Mithrasz-szentélyében 14 és 19 óra között lehetőség nyílik arra, hogy római polgári ruhába öltözve fényképezkedjünk, az elkészült fotókat pedig a múzeum honlapjáról lehet letölteni. A sátor falát pajzán feliratok ékesítik, felbukkan a Brian élete című Monty Python-örökzöldből ismert "Romanes Eunt Domus" (a romanes nevűek a házba mennek) felirat is.
Aki a falfirkáknál igényesebb vizuális élményre vágyik, keresse fel az Iparművészeti Múzeum sátrát, ahol akár saját designalkotását is elkészítheti, méghozzá ismert iparművészek tervei alapján. A múzeum termékkatalógusából válogatva a fesztiválozók saját kezűleg készíthetik el a stílusuknak legmegfelelőbb tárgyakat. Új használati eszközöket is tervezhetünk: a legötletesebb munkákat a hét végén neves művészzsűri bírálja el, az értékes ajándékcsomagok mellett a Sziget designere cím is gazdára talál. Ha már design, érdemes egy pillantást vetnünk a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Dómjára. A kupola alakú bambuszépítmény minden éjjel fénybe borul, de nappal is látványos, mégis kényelmes pihenőhelyként szolgál. A szieszta mellett itt 6-tól a kortárs művészethez kapcsolódó múzeumpedagógiai program és interaktív művészeti játékok, filmvetítések várják az érdeklődőket. A Magyar Nemzeti Galéria workshopja szintén a kreatív tevékenységekre helyezi a hangsúlyt: a szemét újrahasznosítására szeretnék felhívni a figyelmet az övtáska- és pénztárcakészítés kapcsán. A Meduza elektronikus zenei helyszínen 17-én 23:00-tól különös élményt ígér az élő zenei aláfestéssel prezentált A nagyváros dinamikája című, Moholy-Nagy László nyomán készült filmes kísérlet.
A Magyar Nemzeti Múzeum a barokk jegyében várja a látogatókat: a paróka- és ékszerkészítés mellett a szépségtapaszok és legyezők nyelvének elsajátítására is lehetőség nyílik. Nem esik messze a design fájától a Közlekedési Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum közös programja sem, ahol egyebek közt közlekedési és műszaki tárgyak sablonjait alapul véve készíthetünk hűtőmágnest, a filmkészítés iránt fogékonyak pedig egy stroboszkopikus dob segítségével hozhatják létre saját filmjüket. Az sem marad hoppon, aki inkább csak nézné a filmeket: a Magyar Nemzeti Filmarchívum mindennap 21:30 és hajnali 2 között az 1920 és 1940 közti időszak filmterméséből válogat.
A Petőfi Irodalmi Múzeum által delegált Nyugat 100-busz (a kötőjel a félreértések elkerülése végett javasolt) Haring ötvenesére dupláz rá a maga 100 évet átölelő tárlatával. Felülete a legfeltűnőbb járműragaszokkal vetélkedik: jótékonyan egyesíti a reklámot és a Nyugat előtti tisztelgés gesztusát. A kerekeken guruló kiállítás nem hivalkodik: a fák hűs árnyékában, szerényen álldogál a negyed bejáratánál. Mintha a Nyugat íróóriásai épp most érkeztek volna vele egy átmulatott éjszaka után, leróni egy macskajajos tiszteletkört a kulturált, múzeumi közegben. Bár - igaz, ami igaz - ez a múzeumi tér egyáltalán nem a megszokott vitrinnézegetés jegyében alakult. Joó Emese, a Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításüzemelési és interpretációs osztályvezetője hozzátette: ők kifejezetten a nem szokványos múzeumlátogatást szeretnék serkenteni. "Itt mindenki más arcát mutatja, mint a múzeumokban" - mondja. A "felnőtt játszótér", ahol óriásbölcső és hatalmas székek teszik újra gyerekké a látogatót, reggel óta zsúfolt: a fiatalok önfeledten fényképezkednek - egy lány lelkendezve szakítja meg a beszélgetésünket, hogy gratuláljon a kiállításhoz. Mert gyereknek lenni jó - és egy ilyen helyen, mint a Sziget, néhány pillanatra még ezt is átélhetjük.
