Képző
A szuperhős nyomában
Amorf szuperhősök, Guccit viselő Jézus Krisztus, kitetovált Marilyn Monroe és újragondolt diszkófények. Csernátony Lukács László avantgarde művészete éles kritikát formál társadalomról és médiáról, új távlatokat nyit a képzőművészetben és az evolúcióban. Jelenlegi munkáiról, a szuperheroizmusról és külföldön tett utazásairól is beszélgettünk a festővel.
A rejtőzködő celeb
Andy Warhol, a modern kor egyik legjelentősebb alkotójának műveiből és személyes tárgyaiból nyílik ma kiállítás Békéscsabán. Kelet-európai gyökereiről, a tömegtermelés és a magas művészet viszonyáról, a művész rejtőzködő személyiségéről is beszélgettünk Gyarmati Gabriella művészettörténésszel, a nagy nemzetközi érdeklődést is kiváltó tárlat intézményi társkurátorával.
Stuart Mária a Szépművészetiben
Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye; az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése a magyar kormány támogatásával valósult meg.
Lakoma Seuso asztalánál
Filmekből és irodalmi művekből is jól ismerhetjük azt a képet, hogy gyümölcsökkel és borral gazdagon megrakott asztalok körül jeles római férfiak tógában hevernek, táncosokat vagy más attrakciót figyelnek, miközben Dionüszosznak és Vénusznak hódolva átadják magukat az élvezeteknek. Első hallásra furcsának tűnik, mégis igaz: ehhez hasonló jelenetek a IV. században a mai Magyarország területén, egy Balatonhoz közel eső római villában – melynek urát Seusónak hívták – úgyszintén előfordultak.
Valósággal képi muzsika – Korniss Dezső kiállítása a Nemzeti Galériában
Ritkán részesülhet látogató ennyire friss és modern élményben egy már elhunyt művész gyűjteményes tárlatán, mint Korniss Dezső kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában.
Rejtély a kulcsra zárt szobában
Lakatra zárt ládikók, asztal alatt kallódó rajzmappák, széthagyott iratok, levelek, újságcikkek. Ez az életkép fogadja a játékosokat, amikor belépnek Muraközy János ügyvéd, festőművész szobájába.
Túl a legendákon – Hermann Róbert Görgei Artúrról
Élő vértanúnak Móricz Zsigmond, villámzúzta délceg cserfának Arany János, a nemzeti hiúság áldozatának pedig Gyulai Pál nevezte Görgei Artúrt. Az 1848-49-es szabadságharc híres hadvezérének már a kortársak is igyekeztek igazságot szolgáltatni. A legendákon túli alakját igyekszik bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című kiállítása. A tárlat szakértőjével, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, Hermann Róberttel beszélgettünk.