Képzőművészek mesélnek a vadászatról

Az időszaki kiállításon Kun Edit festőművész, Szigeti Edit fotóművész és Gyulai Gergely ékszerész-ötvösmester vadászati kultúrához kapcsolódó alkotásait mutatják be. Kun Edit szerint a vadászatnak és a természetszeretetnek összetartó, közösségteremtő ereje van, melyhez nagyon jó eszköz a művészet.

A művész klasszikus olajfestményein a hazánkban vadászható fajokat mutatja be: a nagyvadat, a „magyar nagy ötöst" − a gímszarvast, a dámszarvast, a muflont, az őzet és a vaddisznót −, az apróvad közül pedig a fácánt, rókát, mezei nyulat, vadrécét és nyári ludat jelenítette meg. A légies, finom ábrázolással készült alkotásokon váltakozva jelennek meg az évszakok, de a fő motívum az ősz, a vadászati idény kezdetét jelző szarvasbőgés időszaka. A képein az ország több tájegysége is megjelenik, de a szülőföldnek, a Kis-Balaton térségének kiemelt szerepe van.

Szigeti Edit a hazai vadfajokat természetes környezetükben örökítette meg, a természetfotós kedvenc témája a nagyvad, a madárvilág és a természetvédelem. Gyermekkora óta figyelemmel kíséri az élővilágot, több önálló kiállítása nyílt, 2018-ban Brüsszelben a fotóin keresztül ismerkedhettek meg az érdeklődők a magyar vadászkutya-fajtákkal, a zalai gímszarvassal és a solymászattal.

Gyulai Gergely ötvösmester a zalaegerszegi szecessziós műhelyében készült vadászékszereket − köztük a nyakékbe, ezüst keresztbe foglalt grandlist − mutatja be. Az ezüst grandlis-karkötő idén elnyerte a vadászati kulturális kitüntetést, a 2016-ban készült vadászkitűző a világrekord gímbika trófeáját szimbolizálja, amelyet Marion Schuster svájci vadász ejtett el 1970 szeptemberében Lenti környékén. Az ékszereket, a csontberakással készült medálokat, a vadászokra jellemző motívumok díszítették.

A dioráma-jellegű életképpel berendezett tárlaton Tóth János gyűjteményéből a 2018-as esztendőben Zala megyében terítékre került, rekord súlyú gímszarvastrófea is megtekinthető.

Kiemelt fotó: Varga György/MTI