D_KOM20240113002_16.jpg

Jeladók és keresőkutyák segítik a kerecsensólymok védelmét

Az Európai Unió által támogatott Life SakerRoads projektben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei műholdas nyomkövetővel és keresőkutyákkal segítik az év madarának választott kerecsensólyom állománycsökkenésének megállítását az észak-alföldi régióban.

Idén a munkaprogram két mintaterületén, a Jászságban és a Hevesi-síkon hét fészekaljban összesen 22 fiatal kerecsensólymot jelöltek meg műholdas nyomkövetővel a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai. Az alig tízgrammos jeladók minden eddiginél pontosabb képet adnak arról, hogy mi történik a fiatal sólymokkal, miután elhagyják a fészket, milyen veszélyekkel kell szembenézniük és milyen pusztulási okok hatnak az állományra. Ennek érdekében teljes fészekaljakat jelöltek meg az MME szakemberei, emellett pedig speciális állatorvosi és genetikai vizsgálatokat is elvégeztek a projekttel együttműködő, tapasztalt kutatók.

Tíz madár még biztosan életben van a jeladók adatai alapján: három-három Magyarországon és Szerbiában, kettő Romániában, egy-egy példány pedig Lengyelországban és Görögországban tartózkodik. Kilenc példány elpusztult, három madárról pedig hosszabb ideje nincs információ. Utóbbiak Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodtak, ahol a GPS- és GMS-hálózatok zavarása miatt a jeladók nem tudják elküldeni az adataikat.

Az elpusztult sólymok közül hét példányt Magyarországon, egyet Fehéroroszországban, egy példányt pedig Romániában találtak meg: hármukkal ragadozó végzett, további három éhezés miatti legyengülés áldozata lett, egy példány áramütés, két egyed pedig eddig ismeretlen ok miatt pusztult el, ezek laboratóriumi vizsgálatai azonban még jelenleg is zajlanak.

Deák Gábor, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének vezetője elmondta: az elpusztult kilenc kerecsenből hatot egy Hella nevű keresőkutya segítségével sikerült megtalálniuk. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos minél gyorsabban reagálni, ha egy madár mozgása a jeladó alapján rendellenességet mutat. Egyrészt így lehet arra esély, hogy esetleg még élve sikerüljön megtalálni a bajba jutott madarat, másrészt pedig csak frissen megtalált tetemek alkalmasak a speciális állatorvosi vizsgálatokra.

Az MME munkatársai a következő években további jelöléseket terveznek az ország több pontján, hogy minél jobban megismerjék a kerecsensólymokra leselkedő veszélyeket.

Ez is érdekelheti

Szegeden megleshetjük, hogyan szállnak a darvak

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével szervezik az őszi daruleseket a szegedi Fehér-tóhoz.

Vidám zöldségtermesztés a nukleáris katasztrófák árnyékában

Aki kézbe vette Sam Coffman Túlélők kertje – Hogyan termesszük meg magunknak az élelmiszert? című könyvét, már bizonyára locsolt a teraszán paradicsompalántákat, vagy rendszeresen jár a hegymászós alaptáborok hippis világát idéző közösségi kertekbe, hogy leszüretelje az epret.

Rekordot döntöttek a kék vércsék a Hortobágyon

Több mint ötezer kék vércse gyűlt össze Hortobágyon egy éjszakázóhelyen, ez a valaha ismert legnagyobb éjszakázóhely a Kárpát-medencében – tájékoztatott a Hortobágyi Nemzeti Park.

Miniszteri védelemre szorulnak a fehérhátú fakopáncsok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az agrárminiszterhez fordult a Natura 2000 jelölőfaj, a fehérhátú fakopáncs védelmét célzó intézkedések hiánya miatt, ugyanis a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs hazai állománya messze elmarad az ezer pártól.