A Magyar Kertörökség Alapítvány által szervezett, szeptember 29. és október 1. között a fertődi Esterházy-kastélyban tartandó konferencián idén a zene- és a kertművészet kapcsolata áll a fókuszban.

Amióta az ember kertet épít, a kertben múlatja az időt, egyik legkedveltebb tevékenysége a zenélés, az éneklés és a táncolás. A kertművészet történetében a kerti ábrázolásokon mindenütt rábukkanunk hangszerekre, zenélő, a zene mellett múlató, táncoló alakokra.

Az antikvitásban például nimfák énekelnek, hárfáznak a ligetekben. Európában a középkori várkertekben zenélnek, énekelnek. A kora reneszánsz életfelfogásban a szabadban való tartózkodáshoz, étkezéshez szervesen kapcsolódott a zene. Később kerti színpadok, zöldszínházak adtak otthont e műfajnak. A barokk kertművészet grandiózus léptékében a zenepavilonok mellett megjelentek a kertbe épített operaházak, nyári színházak. Azóta ez a műfaj napjainkig meghatározó.

Egy-egy helyszín összefügg az abban a kastélyban élt vagy alkotott művész alakjával. Gondoljunk csak Martonvásárra, ahol a Brunszvikok kastélyában és parkjában megfordult Beethoven. A királyi és nemesi udvarok zenei életében a zenészek és a karmesterek mellett az udvari zeneszerzők státusza is meghatározó volt. A kastélytulajdonosok zenészeket, zenekarokat, karmestereket és zeneszerzőket szerződtettek. Talán a leghosszabb és legismertebb megbízói, szerzői kapcsolat Esterházy Fényes Miklós és Joseph Haydn között volt: a komponista, a zenész 29 évig szolgált Eszterházán.

A zeneszerzőket számos park, történeti kert, a kertek kedvelt ikonográfiai elemei, a kutak, a növények egy-egy zenemű megírására ihlették. Példaként említhető Liszt Ferenc Zarándokévek zongoraciklusának három tétele, amely a Villa d’Este kertjéhez kapcsolódik. Liszt lánya Cosima naplójában említi, hogy apjának e műve még férjét, Wagnert is megragadta.

A tudomány és a technika eredményeit felhasználva kísérleteztek zenélő kutak létrehozásával, vízzel működtetett orgonák építésén. Budapesten a Margit-sziget zenélő kútja, amely Bodor Péter marosvásárhelyi mester művének másolata, egykor csodának számított. Ma hangszóróból sugározza a zenét, nyaranta élő koncerteknek is helyet adva.

A polgárosodással és a városok növekedésével a városi terek, a parkok, a városligetek, a korzók a társadalmi érintkezés helyszíneivé váltak, ahol a zenepavilonok fúvósai szórakoztatták a sétálókat. A nyári nyaralóhelyeken és a közkedvelt fürdővárosokban kül- és beltéren egyaránt jelen volt a zene.

Olyan zeneszerzőkről is tudunk, akik maguk is nagy kertrajongók voltak. Például Dohnányi Ernő világhírű komponista és zongoraművész, akinek budai villakertjének megőrzésében ma civil szervezet tevékenykedik, egyben zenei programokat szervez a helyszínen.

A zene ma is jelentős vonzerőt jelent a kertturizmus szempontjából. A zenei programok, fesztiválok a komolyzenétől a mai populáris műfajokig látogatókat vonzanak a kastély- és kertegyüttesekbe. A mai kertművészet is számtalan témába vágó feladat előtt áll. A kertek fenntartását segítő bevételek mellett a kertörökség megismerése, az ezen értékekre való fogékonyság edukációja válik lehetővé a kulturális, zenei programok alatt.

A konferencián a kertművészet és a zeneművészet képviselőit szólítják meg. Az előadások mellett szakmai kiállítások, művészeti programok, valamint ingyenesen látogatható gyermek- és családi programok is lesznek. Iskolás gyermekek számára ingyenes, szervezett pedagógiai programot kínálnak, aminek segítségével közelebb kerülhetnek a zene- és a kertművészet érdekességeihez.

Immár hagyománnyá vált, hogy Mőcsényi Mihály emlékére a konferencia résztvevői közösen ültetnek el egy előre kiválasztott növényt (2020-ban a Cziráky Rózsakertbe került Mőcsényi professzor úr kedvenc rózsafajtája, a Satchmo, 2021-ben a Pál-majorba került egy tulipánfa). A hagyomány folytatódik, idén is lesz ünnepélyes ültetés.

A programok ingyenesek, de előzetes regisztrációhoz kötöttek. Regisztrálni itt lehet: kertorokseg@eszterhaza.hu

Részletes program itt.