Érdemes megfogadni a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma javaslatát, meghallgatni az előadásokat, amelyek a budai Vár régészeti szenzációja, az Erdélyi bástya titkait fedik fel. Előtte vagy utána pedig elsétálni a Táncsics Mihály utca 9-hez, és a feltárt területet bebarangolni.
Élmény a javából. Kalauzunk a hatrészes előadássorozat szervezője, Terei György régész, a Vármúzeum középkori főosztályának vezetője.
„2018 augusztusától december közepéig végeztünk ásatást az addig csak képi és írott forrásokból ismert erősség területén. A következő évben, 2019-ben a bástyán és Vármúzeumban kiállításon mutattuk be a feltárás eredményeit. Idén már új leletanyagot szemlélhet meg, aki végigsétál a bemutató útvonalon. Úgy gondoltuk, érdemes lenne az embereket a budai Vár erődítési rendszereivel, a Várral kapcsolatos harcok és a török kort illetően képbe helyezni” – vázolja Terei György.
Az Erdélyi bástya ezeket a témákat érzékletesen reprezentálja. „A terület jelentősége abban áll, hogy a Táncsics Mihály utca 9-es telken állt Buda város alapítása óta a magyar királyok rezidenciája, a magna curia regis, vagy másként Kammerhof. Majd’ másfél évszázadon át, egészen 1381-ig ez volt a központi hely. Bár a tablószövegekből sok egzakt információt kaphat a látogató, a nyitó előadáson én azt osztottam meg a hallgatósággal, miként gondolkozik egy ilyen különleges munka során a régész és minek örül. Apró információkból hogyan állíthatók össze egy történelmi korszak, egy építészeti periódus jellemzői. ”
Hogy az Erdélyi bástya kutathatóvá vált, az önmagában is jó hír. Esztergom, Visegrád emlékeihez hozzáférhettek a régészek, ez a terület azonban 1948-ban jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába került, tehát nem lehetett a középkori és a hódoltsági időből való, föld alatt pihenő részeket kibontani. 2014-ben ismét magyar tulajdon lett a telek. Megérett az idő, hogy a barokk időben épült ház ne csak Kossuth és Táncsics rabhelyeként legyen emlékezetes, hanem a múltban messzebbre is tekinthessünk.
„Zolnay László 1962-ben bejöhetett és a bástya kisebb szegmensét feltárhatta. A magyar régészet nagy alakja nyomán kutatni, fantasztikus dolog volt – jegyzi meg Terei György. – Elővettem a dokumentációját, a képeit kifotóztam, és ezáltal láthattam, hogy kőről-kőre hogyan mélyülünk. A régészet olyan munka, aminél nem lehet tudni, hogy mi lesz aznap, mi másnap… Egyik nap előkerült egy bronz csiga, gondolkoztunk, mi lehetett a szerepe? Kiderült, hogy hajdan egy felvonóhídhoz tartozott.
Hamarosan viszonylag jó állapotban találtunk egy boltíves ajtót, fent hasadékkal, a felvonókötél mozgatáshoz. A belső oldalon az ajtóhoz tartozó sarokvasak, kapupántok, a kaput bezáró retesz és lakat, valamint a reteszelő vályú is az eredeti helyükön maradtak meg. Megtaláltuk továbbá a kapu küszöbkövét, és alatta a perselyköveket is, amikben a híd tengelye forgott” – meséli a régész.
Egy francia hadmérnök 1687-ben pontosan felmérte az Erdélyi bástyát, feltüntetett egy rést, amivel korábban senki sem törődött. Az ásatáskor kiderült, hogy rajza épp ezt a felvonóhidas kaput jelezte.
A régészek gyakran megkapják a kérdést: találtak-e aranyat? Számukra nem elsősorban az arany- és ezüstleletek fontosak, de azért hatalmas öröm volt, amikor 2018. október 8-án éremkincsekre bukkantak. Egy csomóban hétszáz ezüst- és négy török aranypénzt vittek szigorú őrizetben a múzeumba. Az érmék értéke nem csupán a fémben rejlik, hanem abban, hogy egy korszakról, ez esetben mintegy 70 évről tájékoztatnak – árulta el Terei György.
A második leletre egy héttel később, egy lőrés melletti falmélyedésben találtak, a hét török aranypénzt nyilván menekülés közben rejtették el. Így van-e? Gálvölgyi Orsolya régész, numizmatikus előadásából megtudható.
A Vármúzeum igazgatója, Végh András IV. Béla korától a hódoltság idejéig tekinti majd át a budai Vár erődítési rendszereit. A török kori erődítményeket Sudár Balázs a turkológus szemszögéből mutatja be. B. Szabó János történész azokat az ostromokat veszi végig, amelyeket az Erdélyi bástya láthatott. Papp Adrienn is marad a korszaknál, a török kori fürdőket mutatja be.
Az előadássorozat október végéig fut ki, a bástya addig nyitva várja az érdeklődőket. A legközelebbi előadások időpontjairól a múzeum honlapja ad tájékoztatást.
Nyitókép: Rekonstrukciós elképzelés az Erdélyi bástyáról és a félköríves védműről. Fotó: Fodor Zsolt – Iceteam Design Kft.
Fotók forrása: BTM Vármúzeum
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
