Louis A. Waldman térben és időben igen messziről származik Mátyás udvarától: a huszadik századi amerikai autógyártás fellegvárában, Detroitban született. A Texasi Egyetem tanára és a firenzei Villa I Tatti, a Harvard Egyetem reneszánsz kutatóközpontjának programigazgatója, több mint nyolcvan tudományos publikáció szerzője.
"A történelemben nincsenek csak egy okkal magyarázható események, és az egyén életében sincsenek. Engem is okok egész sora vezetett Detroitból Mátyás király udvarába" - mondta Louis A. Waldman. "Tudósként mindig is az ókori hagyományokra építő, modern kulturális mozgalom érdekelt, amely Firenzéből indult a XIV-XV. század fordulóján és reneszánsz néven vált ismertté. Aki pedig reneszánszkutatónak megy, az nem kerülheti meg a nagy magyar király alakját. Európában kutató amerikaiként a vándor művészek, tudósok világa is foglalkoztat, ilyenből pedig bőven volt Mátyás környezetében. Végül, de nem utolsó sorban jön a család: a feleségem magyar, egri lány, még gyerekként ismerkedtünk össze Detroitban" - sorolta az amerikai kutató.
A Mátyás király (1458-1490) - Magyarország a reneszánsz hajnalán című tanácskozásra 3 földrész 12 országából érkeztek tudósok az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Múzeum körúti kampuszán található, frissen felújított Gólyavárba, amely ezzel a hatnapos rendezvénnyel tér vissza a nemzetközi tudományos konferenciaéletbe. "A korszak szakértőinek ez az egyik legfontosabb és legnagyobb presztízsű konferenciája. Az előadásokból tanulmánykötet is készül, amelyet diákok generációi olvasnak majd" - mutatott rá Louis A. Waldman, megjegyezve, hogy hatalmas megtiszteltetést jelent számára, hogy ő tarthatta a nyitó előadást.
A Mátyás király öröksége - firenzei művészek a magyar udvarban című előadásában az amerikai kutató kiemelte, hogy Mátyás volt az első uralkodó Itália határain túl, aki felkarolta az "all, antica" (az ősi, antik mesterek nyomán) jelszavát zászlajára tűző modern mozgalmat, és az ő révén Európát évtizedekkel megelőzve gyökeresedett meg Magyarországon a reneszánsz művészet.
Az ókor tökéletességére hivatkozó és megújulást hirdető művészeti irányzat a király számára a politikai legitimáció eszköze volt. Mátyás dinasztiát akart alapítani, és az udvarába gyűjtött itáliai mesterek és humanista tudósok segítségével dolgozta ki családja - a Corvin dinasztia - római eredetmítoszát. "Mátyás ezzel iskolát teremtett, modellt alkotott, amelyet az utána következő magyar királyok is követtek" - mondta az amerikai tudós.
A szoros firenzei-magyar kulturális kapcsolatok 1490 után még jó ideig fennmaradtak. Számos itáliai művész, építész, történetíró dolgozott Magyarországon Mátyás halála után is. A mai kutatók sokuknak a nevét sem ismerik még, csak a szórványosan előbukkanó forrásokból sejtik, hogy léteztek és a Magyarországon is dolgoztak. "Az itáliai reneszánsz vizuális kódjai Mátyás utódai számára a közös európai nyelv szavaivá, kifejezéseivé váltak, amelyek ismerete szimbolikus útlevelet, belépőt jelentett a kontinensre és a nemzetközi politika színpadára."
Mátyás firenzei öröksége is jelentős - hangsúlyozta Waldman. Csaknem száz évvel a halála után is hivatkoztak rá a Mediciek, például I. Cosimo. Ő a család XVI. századi történetének legnagyobb alakja, aki 1569-re egész Toszkánát egyesítette. Uralmi törekvéseit egyebek mellett azzal az érvvel támasztotta alá, hogy őse, Lorenzo de Medici egy olyan nagy uralkodó barátja volt, mint a magyar Mátyás király - mutatott rá a konferenciát megnyitó előadásában Louis A. Waldman.
A Reneszánsz Év - 2008 keretében rendezett tanácskozáshoz kiállítás is kapcsolódik. A Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán című tárlat szerdától látogatható az ELTE Egyetemi Könyvtárában. Az egy hónapig nyitva tartó kiállításon olyan ritkaságok is láthatók, amelyekkel eddig a nagyközönség ritkán találkozhatott, például 12 Corvina, Beatrix királyné egyik kódexe, Janus Pannonius kéziratos evangéliumos könyve, Vitéz János saját kezű feljegyzései és több kötet, amelyek Hess András budai nyomdászműhelyében készültek.
A Reneszánsz Év - 2008 keretében rendezett nemzetközi tudományos tanácskozást az ELTE Múzeum körúti kampuszán található, nemrégiben felújított Gólyavárban tartják; az épület helyreállítását a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-díjjal ismerte el áprilisban.
Hudecz Ferencz, az ELTE rektora a konferencián jelentette be, hogy az egyetemen 1993 óta működő doktori program mellett hamarosan indul a reneszánsz tudományok mesterképzési szak. Mint mondta, a vasárnapig tartó nemzetközi tudományos tanácskozás a kontinens múltjának egy olyan korszakával foglalkozik, amely üzenetet hordoz a mai Európa számára.
"A reneszánszról kialakuló, számos tudományág által árnyalt kép segítheti a ma emberét abban, hogy ismereteinek bővítése mellett valódi, humanista értékeket fedezzen fel" - fogalmazott Hudecz Ferenc. A rektor kiemelte: az ELTE az ország meghatározó, 1635 óta működő felsőoktatási intézménye, amely évek óta a legnépszerűbb az egyetemre jelentkezők között.
Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja a megnyitón elmondta: a kar történeti doktori iskolája által szervezett konferenciára 3 kontinens 12 országából érkeztek kutatók, hogy összesen 99 előadásban számoljanak be tudományáguk eredményeiről. A hatnapos konferencia hat nagy témakörben tekinti át a Mátyás királlyal és korával kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket.
A dékán megemlítette, hogy a konferencia széles összefogással jött létre: a szervezésben közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és számos kutatóintézet, valamint több budapesti és vidéki múzeum is. A konferencián számos magyar reneszánsz kutató tart előadást; rajtuk kívül az amerikai Harvard Egyetem tekintélyes firenzei reneszánsz kutatóközpontja, a Villa I Tatti vezetői is részt vesznek az eseményen.
(Múlt-kor/MTI)
