169_HOM_Új_Képtár_Mc_Anno_átadó_16.jpg

Két új állandó kiállítás nyílt a Herman Ottó Múzeumban

A titkos és a publikus, valamint a Miskolc anno című tárlatokkal bővült az idén 125 éves, Az Év Múzeuma díjra is jelölt Herman Ottó Múzeum.

A titkos és a publikus Kövesi István és dr. Petró Sándor műgyűjtők egymással több szempontból is párhuzamba állítható képzőművészeti gyűjteményeit mutatja be.

A tárlaton többek között Lotz Károly, Perlmutter Izsák, Gulácsy Lajos, Koszta József, Rippl-Rónai József, Csók István, Egry József, Czóbel Béla, Vaszary János, Aba Novák Vilmos és Szőnyi István művei tekinthetők meg.

A látogatókat szimbolikus értelemben a két műgyűjtő fogadja.

A bevezető szakaszban Kövesi István és Petró Sándor személyével, élettörténetével ismerkedhetünk meg. Bepillantást nyerünk otthonaikba, amelyeknek legfontosabb „berendezése” maga a gyűjtemény volt. 

Kövesi István (1911–1981) budapesti mészárosmester képgyűjteménye a hatvanas--hetvenes évekbeli magyar műgyűjtés kiemelkedő teljesítménye, amelynek mibenlétét hosszú évtizedeken át homály övezte. Az örökösök döntésére 2013-ban végül nyilvánosság elé került.

A gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank 2015-ben megvásárolta, és a Herman Ottó Múzeum számára letétbe adta. A Miskolcon történő elhelyezés mellett több érv is szólt, köztük a múzeum által kezelt Petró-gyűjteménnyel, a szocializmus kori műgyűjtés másik reprezentánsával való közeli rokonság.

185_HOM_Új_Képtár_Mc_Anno_átadó.jpg
Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász című festményét is megcsodálhatjuk

Dr. Petró Sándor (1907–1976) miskolci belgyógyász, gyermek- és sportorvos azon kevesek közé tartozott, akik a szocializmus idején korszerű és hiánytalanul felszerelt magánrendelőt működtettek. Petró Sándor sohasem rejtette el gyűjteményét. Kincseit szívesen megmutatta, a kiállításokra kölcsönkért műveket örömmel rendelkezésre bocsátotta.

A Herman Ottó Múzeum Képtára 1980 óta a Petró-gyűjtemény magyar remekműveire alapozza állandó bemutatóját. Egészen a most megnyíló, új kiállításig Petró Sándor kincsei a múzeumi törzsgyűjtemény kiválóságaival vegyítve voltak láthatók. Az idők folyamán többször is megújított képtár rendezési elve a 250 éves időszak művészettörténeti keresztmetszetének bemutatási szándéka volt.

A Miskolc anno időutazás a két világháború közötti Miskolcra.

A képzőművészeti alkotások városrészek szerinti elrendezésben mutatkoznak be, mellettük a témakörhöz kapcsolódó tárgyi emlékek és dokumentumok is helyet kapnak.

A tárlat a felfedező típusú kiállítások modelljét kívánja követni, lehetőséget kínálva arra, hogy a régi városrészek összevethetők legyenek a mai állapotokkal. A kiállításon többek között Kiss Lajos, Szeghalmy Bálint, Bartus Ödön, Gimes Lajos, Várdeák Ferenc alkotásai láthatók.

A Miskolc anno című kiállítás anyaga gyűjtői tevékenység eredményeként állt össze karakteres kollekcióvá. A műgyűjtő jelen esetben a miskolci múzeum, melynek elhivatott munkatársai az 1920-as évektől kezdve évtizedeken át tervszerűen szerzeményezték a régi várost ábrázoló festményeket. 

A kiállítás a dualizmus kori előzményekre, valamint az 1920 és 1940 közötti Miskolc megismertetésére koncentrál. Azt a régi városképet tárja a látogatók elé, amely a modern település kialakulásával párhuzamosan a feledés homályába veszett. Ez az időszak nem csupán a városkép átalakulása szempontjából bír jelentőséggel, de az idegenforgalmi törekvések tekintetében is.

A várost bemutató kiadványokban a 20. század elejétől kapnak egyre nagyobb szerepet a turizmust generáló elemek: toposzok, szlogenek és közhelyek. A kiállítás időintervalluma Miskolc imázsépítésének, idegenforgalmi marketingtevékenységének hőskora.

A képzőművészeti alkotások (akvarellek, olajfestmények, grafikák) városrészek szerinti elrendezésben mutatkoznak be, mindemellett a témakörhöz kapcsolódó tárgyi emlékeknek (például cégérek, kapurácsok) és dokumentumoknak (idegenforgalmi kalauzok, képes levelezőlapok) is szerep jut. A topográfiai egységek jól értelmezhetően elkülönülnek.

A tárlat a felfedező típusú kiállítások modelljét kívánja követni, s lehetőséget kínál arra, hogy a régi városrészek összevethetők legyenek a mai állapotokkal. A látogatókat multimédiás információs pont segíti az utcahálózat változásainak, az épületekhez kötődő történeteknek és a bemutatott városrészek mai arculatának megismerésében, azonosításában.

Fotók: Herman Ottó Múzeum

Ez is érdekelheti

Kertmozi Pécsen, táncház a Kobuciban, Keep Floyding-koncert a csillagos ég alatt – Programajánló

Balaton-koncert a Magyar Zene Házában, nyári táncház a Kobuci Kertben, azerbajdzsáni szőnyegek a Néprajzi Múzeumban, kertmozis vetítések a Zsolnay Kulturális Negyedben, Keep Floyding-koncert a Svábhegyi Csillagvizsgáló parkjában – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Boruzs Boglárka egy lidérces hangulatú űrhajóbelső gyomrába visz

Boruzs Boglárka Plazma Rising című, Eged Bertalan kurátori közreműködésével megvalósult kiállításán különös, hibrid lények jelennek meg: egyszerre vonzók és taszítók, meseszerűek és bizarrak, emberiek, állatiak, gépiek. Boruzs festészetének igazi ereje azonban nem pusztán a transzhumán víziókban rejlik.

Hírmozaik – július 11.

Dokumentumfilm készült az EFOTT ötven évéről, Hsin-Ni Liu gyertyafényes zongorakoncertekkel várja a zenekedvelőket Miskolcon, a műfaj sztárjaival ünneplik az operettet a budai Várban – hírösszefoglalónk.

Hírmozaik – július 10.

Meghívást kapott a magyar képzőművész a lyoni biennáléra, magyar koprodukciós rövidfilm Velencében, Anthony Hopkins saját szerzeményeiből ad ki albumot – hírösszefoglalónk.