(MTI) - Elmondta, hogy a napokban tárgyalást folytatott Törökországban a kiállításnak otthont adó Sabanci múzeum igazgatójával, Nazan Ölcerrel. Megállapodtak abban, melyik lesz az a kétszáz műtárgy, amely májusban Isztambulból a Magyar Nemzeti Múzeumba érkezik.
Schneider Márta kiemelte, hogy a kiállításon egyebek mellett festmények, aranykincsek, buddhista szobrok, korabeli használati tárgyak és írásos emlékek szerepelnek.
Beszámolt arról is, hogy a budapesti tárlat külön kiállítási résszel egészül ki, amely Magyarországot mutatja be a tatárjárás idejéből, de az elmúlt években talált régészeti leleteket is felvonultatja. Ez utóbbi válogatás a tárlat szeptemberi zárása után vidéki múzeumokban lesz látható.
A csaknem 120 millió forintba kerülő kiállítás állami forrásból valósul meg és várhatóan százezernél több látogatót vonz majd a Magyar Nemzeti Múzeumba - tette hozzá Schneider Márta.
A szakállamtitkár tájékoztatása szerint a tárlat a XII. századtól kezdve mutatja be a mongolok történetét, egyebek mellett vándorlásukat, az oszmán birodalommal folytatott harcukat, a mongolok és a buddhizmus kapcsolatát, egészen a XX. század elejéig.
A kiállítást Isztambulon kívül Bonnban, Münchenben és az ausztriai Schallaburgban is láthatta a közönség.
Schneider Márta elmondta: megbeszélést folytattak Törökországban arról is, hogy az Európa kulturális fővárosa 2010 program keretében magyarországi török emlékeket mutatnak be Isztambulban; a kiállítás Magyarországon is látható lesz.
Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin (1162-1227) mongol uralkodó volt, aki egyesítette a mongol törzseket és 1206-ban létrehozta a Mongol Birodalmat. Előbb legyőzte szomszédos népeket, majd kiterjesztette uralmát. Vazallusává tette az orosz fejedelmeket, a mongol hadak meghódították Perzsiát, Elő-Ázsiát, Koreát, Hátsó-Indiát, Indonéziát és Kínát, 1241-ben pedig betörtek Lengyelországba és Magyarországra is.
A birodalom, amely az uralkodó halálakor a Fekete-tengertől a Csendes-óceánig terjedt, az utódok korában több részre szakadt, később teljesen szétesett.
A kánt Mongóliában nemzeti hősként tisztelik, a buddhista egyház a megvilágosodottak, vagyis a bódhiszattvák között tartja számon. Tavaly, a mongol birodalom alapításának 800. évfordulóján nagyszabású állami ünnepségeken emlékeztek rá.
Nacagín Bagabandi mongol elnök 2005-ben, budapesti látogatása alkalmával jelentette be: támogatja Mádl Ferenc akkori magyar államfő kérését, hogy a mongol államiság évfordulójához kapcsolódó Dzsingisz kán-kiállítás Magyarországra is eljusson.
Schneider Márta kiemelte, hogy a kiállításon egyebek mellett festmények, aranykincsek, buddhista szobrok, korabeli használati tárgyak és írásos emlékek szerepelnek.
Beszámolt arról is, hogy a budapesti tárlat külön kiállítási résszel egészül ki, amely Magyarországot mutatja be a tatárjárás idejéből, de az elmúlt években talált régészeti leleteket is felvonultatja. Ez utóbbi válogatás a tárlat szeptemberi zárása után vidéki múzeumokban lesz látható.
A csaknem 120 millió forintba kerülő kiállítás állami forrásból valósul meg és várhatóan százezernél több látogatót vonz majd a Magyar Nemzeti Múzeumba - tette hozzá Schneider Márta.
A szakállamtitkár tájékoztatása szerint a tárlat a XII. századtól kezdve mutatja be a mongolok történetét, egyebek mellett vándorlásukat, az oszmán birodalommal folytatott harcukat, a mongolok és a buddhizmus kapcsolatát, egészen a XX. század elejéig.
A kiállítást Isztambulon kívül Bonnban, Münchenben és az ausztriai Schallaburgban is láthatta a közönség.
Schneider Márta elmondta: megbeszélést folytattak Törökországban arról is, hogy az Európa kulturális fővárosa 2010 program keretében magyarországi török emlékeket mutatnak be Isztambulban; a kiállítás Magyarországon is látható lesz.
Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin (1162-1227) mongol uralkodó volt, aki egyesítette a mongol törzseket és 1206-ban létrehozta a Mongol Birodalmat. Előbb legyőzte szomszédos népeket, majd kiterjesztette uralmát. Vazallusává tette az orosz fejedelmeket, a mongol hadak meghódították Perzsiát, Elő-Ázsiát, Koreát, Hátsó-Indiát, Indonéziát és Kínát, 1241-ben pedig betörtek Lengyelországba és Magyarországra is.
A birodalom, amely az uralkodó halálakor a Fekete-tengertől a Csendes-óceánig terjedt, az utódok korában több részre szakadt, később teljesen szétesett.
A kánt Mongóliában nemzeti hősként tisztelik, a buddhista egyház a megvilágosodottak, vagyis a bódhiszattvák között tartja számon. Tavaly, a mongol birodalom alapításának 800. évfordulóján nagyszabású állami ünnepségeken emlékeztek rá.
Nacagín Bagabandi mongol elnök 2005-ben, budapesti látogatása alkalmával jelentette be: támogatja Mádl Ferenc akkori magyar államfő kérését, hogy a mongol államiság évfordulójához kapcsolódó Dzsingisz kán-kiállítás Magyarországra is eljusson.
