Kétszer kettő néha öt ? AMIRŐL LEHET

Egyéb

Nem interjúkötetről van szó, nem is a nálunk széles körben elterjedt, interjúnak nevezett, a felkészülést parttalan fecsegéssel pótolni igyekvő, lötyögős valamiről. Ebben a két kötetben nincs kérdező, nincs interjúvoló és interjúalany, itt egyenrangú partnerek beszélgetnek egymással. Hátradőlve, elmélyülten, mindenféléről, ami őszintén érdekli őket.
 

Helmut Schmidt és Fritz Stern könyve (még?) nem kapható magyarul, de aki olvas németül, s érdekli a történelem, a XX. század, tehát valójában a mi saját korunk, annak különös szellemi kaland lehet ez a kötet. Két széles látókörű, markáns véleményt megfogalmazó, nagyformátumú gondolkodóról van szó: az 1928-ban Hamburgban született Helmut Schmidt 1974-től 1982-ig volt német szövetségi kancellár, 1983 óta a rangos Die Zeit kiadója, olyan politikus, aki jelentős szerepet játszott a Német Szövetségi Köztársaság, tehát a mai Németország, sőt: Európa utóbbi évtizedeiben. Ma is súlya van annak, amit ő mond. Az 1926-ban Breszlauban született Fritz Stern pedig történelmet tanított professzorként a Columbia Egyetemen, ő szintén olyan valaki, akinek a véleményére, tanácsaira ma is kíváncsiak sokan.

 
Fontos történelmi eseményekről és személyekről cserélnek eszmét, emlékeik, tapasztalataik közben különféle témákat elemeznek, Bismarck szerepétől a közel-keleti konfliktuson át Kína mai helyzetéig és világpolikai hatásáig. Megvitatják azt is, miként válhatott valósággá a német egyesítés, melyek az ebből fakadó gazdasági, társadalmi problémák, de beszélgetnek például a pénzügyi válságról és Obamáról is. Két bölcs öregúr találkozik itt. Náluk már nem számít, hogy ha élesen fogalmaznak, akkor ellenségeket szereznek. Őszinték, tömörek, s még ha anekdotáznak, akkor is lényegretörőek. A történeteik, gondolataik akkor is tovább árnyalják a XX. századról kialakult képünket.
 
A véletlenül egymás után olvasott két könyvben újabb véletlen, hogy mindkét kötet három nagyobb beszélgetést tartalmaz. A végére pedig markáns portré rajzolódik ki mindegyikőjükről. Igaz, másképp: Bartis Attila és Kemény István beszélgetéseiből sokkal személyesebben. Mivel ők jó két évtizede barátok, félszavakból is értik egymást. Ezúttal azonban gondolniuk kellett a kívülállóra, az olvasóra is, tehát megfogalmaztak olyan gondolatokat is, amelyeket egyébként nem föltétlenül mondanának végig. Ez a helyzet nyilván új kérdésekhez és árnyalatokhoz vezetett, így lett a három beszélgetés egyfajta együttgondolkodás, közös morfondírozás.
 
A könyv olvasása közben bevillant egy kép: egyszer láttam, ahogy Benedek Miklós és Szacsvay László ült egy padon, a Katona József Színház művészbejárója közelében. Tavasz lehetett, körülöttük jöttek-mentek az emberek, ők meg csak ültek egymás mellett a napsütésben, és egy szót se szóltak egymáshoz. Fél óra múlva ugyanúgy ültek ott, hátradőlve, szó nélkül. Jól látszott, hogy nincs szükségük szavakra. Közeli barátok érezhetik ilyen jól magukat egymás társaságában, sűrű csöndben.
 
Bele tudom képzelni abba a jelenetbe Bartis Attilát és Kemény Istvánt is. A legfelkészültebb és legérzékenyebb, az interjúalanyra ráhangolódni képes újságíró se tudná így megnyitni őket, mint ahogy ők barátként beszélgetnek egymással. A legkülönfélébb témákat hozzák szóba, mesélnek a gyerekkorukról, a családjukról, fontos személyes tapasztalataikról, irodalomról és fotográfiáról, az alkotói folyamatról, sok mindenről. Szinte minden rész mélyen személyes és metszően éles, hangos töprengés (a szerkesztésért Péczely Dórát illeti a dicséret).
 
Mindkét kötetre jellemző, hogy minden újabb gondolatsor, történet hozzáad valamit az addigiakhoz. Ahogy az igazi eszmecserétől várható. Bizony, ilyen az, ha a másikra kíváncsi, figyelmes emberek beszélgetnek egymással. Akkor róluk is egyre élőbb kép alakul ki bennünk. Végül is az érdekes gondolatok, továbbgondolásra késztető tapasztalatok, történetek mellett mi lehet érdekesebb, mint a személyiség varázsa?
 
Akkor az olvasó lehet az ötödik ebben a ?négyesben?. Mert bár az iskolában azt tanultuk, hogy kétszer kettő négy, de lám, néha mégis öt lehet.
 
 
 
Bartis Attila ? Kemény István: Amiről lehet (Magvető, Budapest, 2010, 212 oldal, 2690 forint)
 
Helmut Schmidt ? Fritz Stern: Unser Jahrhundert ? Ein Gespräch (Verlag C. H. Beck, München, 2010. www.beck.de, 286 oldal)