(MTI) - Rendkívül változatos előadásokra számíthatnak az érdeklődők: oroszországi történész, indiai tibetinyelv-tanár, a hunok észak-kínai eredetével foglalkozó szakértő, a sztyeppék kultúráinak kutatói tartanak magas színvonalú értekezéseket.
Veres Péter néprajzkutató például kazahsztáni, magukat magyarnak valló törzsekről beszél majd, azokról, akik szerinte a már Julianus barát által említett kazahsztáni magyarok leszármazottjai. Igaz, a magyar nyelvet nem beszélik, de sírjaik fejfájára mindig odaírják, hogy ott egy magyar nyugszik.
A Csoma-napokkal párhuzamosan ünnepel a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont közössége is. Kerekasztal-beszélgetések, vetélkedők, versenyek várják a gyermekeket, és nem hiányoznak majd a különböző előadások sem. A városi képtárban és a művelődési házban is Csoma-tematikájú kiállítások nyílnak.
A székely utazóról, nyelvtudósról halálának 169. évfordulója alkalmából megemlékeztek két nappal ezelőtt a Kolozsvár Társaság székhelyén is, mégpedig Sütő Zsolt marosvásárhelyi fotóművész fotóinstallációjának bemutatásával, majd Irimiás Balázs építész előadásával.
Az Új Magyar Szó tudósítása szerint Sütő Zsolt Kőrösi Csoma Sándor útján indult el 2007-ben, és eljutott Tibetbe. Az ott készült fotókat mutatta be videoprojektorral vetítve, zenei aláfestéssel.
Irimiás Balázs erdélyi születésű, Tokióban élő építész előadásában elmondta: eltökélte, hogy a tibeti Zanglában található házat, amelyben Kőrösi Csoma Sándor megszállt és dolgozott, megmenti az enyészettől. Ennek érdekében 2008-tól minden évben nyaranta, az időjárás függvényében, három hónapot dolgozik önkéntesekkel a ház restaurálásán.
