(MTI) - Minderről az ügy szakértői számoltak be a rakpartok történetét bemutató budapesti kiállítás csütörtöki megnyitóján. A rakodópart kövei című tárlat a rakpartok országos műemléki védettségének szükségességére kívánja felhívni a figyelmet. A rakpartok műemléki védettségét kezdeményező Budapest Világörökségéért Alapítvány elnöke elmondta: az 1997-ben kihirdetett világörökségi védelmen felül egyedi országos védelmet, a legmagasabb védettségi fokozatot tartja szükségesnek a budapesti rakpartok tekintetében az alapítvány.
A tervek szerint a védelem Budán a Komjádi Béla utcától a Petőfi hídig, Pesten a Dráva utcától a déli összekötő vasúti hídig terjedne. Bouquet László hangsúlyozta, hogy a világörökségi rész, azaz a Margit híd és Petőfi híd közötti dunai panoráma jelenleg csak műemléki jelentőségű terület, ennek azonban országos védelem alá helyezését, azaz "igazi műemlékké" nyilvánítását kezdeményezte a szervezet. Tervüket a KÖH szakmailag zsűrizte, támogatta, és egy éve továbbította a kulturális minisztériumba, ahol a dokumentum aláírásra, azaz jogerőre emelkedésre vár. Ha műemlékké válna a rakpart, akkor nem lehetne bontani, elhanyagolni, fokozott figyelem, óvás, "érinthetetlenség" venné körül - mutatott rá az elnök.
Felidézte, hogy a védelem lehetősége akkor került a figyelem középpontjába, amikor 2003-ban a nagy autóforgalom miatt a főváros a rakpartok bővítését tervezte, amitől végül csak az UNESCO szakértőinek véleménye miatt lépett vissza. Elmondta, hogy nincsenek garanciák arra, hogy a 4-es metró Gellért téri és Kálvin téri építése nem veszélyezteti a rakpartot, egy "jelentős bontást" tudomásuk szerint már végrehajtottak, a helyreállításról azonban nincsenek információik.
Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a miniszteri aláírás késését indokolva elmondta: egyelőre nem tisztázott, hogy egyedi védelmet a miniszter jogszabályként, közigazgatási eljárás nélkül kiadhat-e. "Ez csak egy jogi probléma" - szögezte le, azt ígérve, hogy a jogi kérdések áttekintése után szeptemberben a rakpart és további csaknem 300 műemléki védettséget kezdeményező dokumentum ügyében eljárnak. Mint jelezte, a jogi probléma tisztázása az eddig egyedileg levédett budapesti belvárosi házakat is érintheti. Megjegyezte: tisztázásra szorul az is, mi történjen a védelem alatt álló, rossz állapotú épületekkel.
A rakodópart kövei című kiállítás, amely régi festmények és metszetek, archív és mai fotók, egykori térképek és eredeti tervek segítségével mutatja be a Duna szabályozásának és a rakpartok kiépítésének hatalmas munkáját, szeptember 1-jéig látható a KÖH fővárosi galériájában.
