A kiállítás régi festmények és metszetek, archív és mai fotók, egykori térképek és eredeti tervek segítségével mutatja be a Duna szabályozásának és a rakpartok kiépítésének hatalmas munkáját - olvasható a tárlatról szóló összegzésben, amelyet Kolundzsija Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság budapesti és Pest megyei területi csoportjának elnöke jegyez.
A galériában összesen mintegy 200 fotó látható majd különböző közgyűjtemények anyagából. A képek csaknem kétharmada archív felvétel. A kiállítással a szervezők a főváros panorámájához szervesen hozzátartozó "mérnöki alkotás" értékeire kívánják felhívni a figyelmet, amelynek korábban műemléki védettségét kezdeményezte a Budapest Világörökségéért Alapítvány.
Kolundzsija Gábor kitért arra: a KÖH pozitívan fogadta az alapítvány kezdeményezését, amelyet a szervezet tavaly nyáron terjesztett a kulturális minisztérium elé. A terv szerint a védelem Budán a Komjádi Béla utcától a Petőfi hídig, Pesten a Dráva utcától a déli összekötő vasúti hídig terjedne, azonban a rendeletet mind a mai napig nem hirdették ki. Összegzése szerint a kiállítás anyaga úgy mutatja be a dunai látkép szerves részét képező rakpartok kialakítását, hogy az a szakemberek mellett a szélesebb közönség figyelmét is felkeltse.
A szabályozatlan Duna, az 1838-as jeges árvíz mellett a látogatók megismerhetik a folyó szabályozásának és a rakpartok kiépítésének történetét, a "nagyszerű mérnöki művek típusait". A kiállításon bemutatják a budai alsó rakpart kiszélesítésének megakadályozásáért folytatott harcot, s felvázolják a rakpartok védetté nyilvánításának folyamatát is. "Budapestet méltán nevezik a Duna gyöngyének: ez a város büszkélkedhet a legszebb dunai látképpel, amit eleink nagyszerű alkotása, a rakpartok foglalnak méltó keretbe" - olvasható Kolundzsija Gábor írásában.
A rakodópart kövei című kiállítás szeptember 1-jéig tekinthető meg az Örökség Galériában.
(Múlt-kor/MTI)
