Ismertetése szerint a Xantus Múzeum szeretné újraéleszteni azt a korábbi gyakorlatot, amikor a közgyűjtemények egymás közötti kiállítás-cserével tették színesebbé programjukat a képzőművészetet kedvelő közönség számára. A Szomolányi-gyűjteményhez való hozzájutásunkat bizonyos mértékben megkönnyítette, hogy az anyag nem szerepel a debreceni múzeum állandó kiállításán - mondta a győri szakember.
A kollekció több mint válogatás, a bútorokon és néhány festményen kívül az ötvösművészeti anyagot, a szelencekollekciót is az érdeklődők elé tárják az október 10-ig látogatható kiállításon. A gyűjtemény gerincét az ötvösművészeti anyag alkotja - közölte Székely Zoltán. Tájékoztatása szerint a XVI-XIX. századból származó serlegek, kupák, ékszertálkák, gyertyatartók a legjelentősebb német központokban, mindenekelőtt Nürnbergben és Augsburgban készültek. Számos műremek képviseli a nagyhírű magyar ötvösséget, amelynek főbb központjai a felvidéki és erdélyi városok voltak.
Székely Zoltán kitért a szelencegyűjteményre is, amelynek darabjai francia, német és osztrák mesterek kezemunkáját dicsérik. Az anyagot több táblakép, köztük Mészöly Géza és Paál László XIX. századi mesterek munkái egészítik ki. Az MTI érdeklődésére válaszolva a szakember elmondta: cserekiállításként Győr is tud különlegességeket felkínálni Debrecennek, hiszen Pannóniából származó római kori régészeti anyaga kuriózum. Emellett gazdag a közgyűjtemény XVII.-XVIII. századi céhes emlékekben és a néprajzi értékekben is.
(Múlt-kor/MTI)
