Kiállítás a háború urairól

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából a XX. Század Intézet szakmai szervezésében megvalósuló tárlat olyan évszázadokat megélt uralkodócsaládok jelentős államférfiait mutatja be, akiknek saját nemzeti szempontunkból is kiemelkedő szerepük volt az I. világháborúban. A Várkert Bazárban látogatható kiállítás célja ugyanakkor nem az, hogy részletesen ismertesse az érintettek közéleti pályáját, sokkal inkább az, hogy a látogatók betekintést nyerjenek a régi világ főszereplőinek életébe, megismerhessék emberi vonásaikat. A multimediális és interaktív, különleges grafikai elemekkel színesített tárlat főszereplői között van I. Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya; Ferenc Ferdinánd, a Monarchia meggyilkolt trónörököse; II. Vilmos, Németország császára; II. Miklós orosz cár; V. György, Nagy-Britannia királya; III. Viktor Emánuel, Olaszország királya; V. Mehmed, az Ottomán Birodalom szultánja; I. Péter szerb király; I. Ferdinánd román király; Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke és Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke. Éppen a magyar vonatkozás hangsúlyozása miatt nélkülözhetetlen szereplő a háború Magyarországának miniszterelnöke, Tisza István, valamint a magyarok által nagyra tartott Rudolf trónörökös és édesanyja, Erzsébet királyné, azaz Sissi.

A háború urai című tárlat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság háromrészes kiállítássorozatának második eleme: a Várkert Bazárban 2015-ben megnyílt az Új világ született ? Európai testvérháború 1914?1918 című kiállítást követi, amely általánosan mutatta be az I. világháború természetét. A most megnyílt, a háborúban döntéshozó szerepet játszó koronásfőkről és államférfiakról szóló tárlatot a tervek szerint az I. világháborús békékre, azaz a megszülető új világra fókuszáló tárlat követi majd. A háború urai című kiállításhoz kapcsolódóan A régi világ utolsó uralkodója ? Ferenc József emlékezete címmel a Várkert Bazár rendezvénytermében november 28-án nemzetközi konferenciát tartottak, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitott meg.

Ferenc József sosem futott el a hivatalából adódó döntések és felelősség elől ? hangsúlyozta Balog Zoltán az osztrák császár és magyar király halálának 100. évfordulója alkalmából tartott nemzetközi konferencián. A miniszter kijelentette, Ferenc József azzal lett népszerű Magyarországon, hogy felismerte: partnerként, nem alávetettként kell bánni a magyarokkal. Hozzátette: a magyarok ma is nyitottak az ilyen típusú együttműködésekre ?közös közép-európai sorsunk? alakításában. Közép-Európa akkor lesz újra sikeres, ha történelmi értékeit ?felfedezzük, ápoljuk és megújítjuk? ? fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint ma leginkább Közép-Európa ragaszkodik azokhoz a történelmi és kulturális alapokhoz, amelyek nélkül Nyugat-Európa sem létezhet.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában emlékeztetett: az első világháború végén az antant a nemzeti önrendelkezés elvét használta fel eszközként az ellenséges többnemzetiségű birodalmak, az Osztrák?Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom belső megtörésére. A nemzeti önrendelkezés elvét azonban az érintettek megkérdezése nélkül, pusztán nagyhatalmi alkuk mentén akarták érvényesíteni, ennek ?eredményét szemlélhetjük? az első világháborút lezáró, kezdettől elvetélt békeszerződésekben ? tette hozzá Schmidt Mária. ?A világ más lett, de nem lett jobb. Szétdarabolták azt, ami évszázadok alatt összenőtt? ? fogalmazott a történész, aki úgy vélte: a nagy európai uralkodódinasztiák, köztük a Habsburgok trónfosztásának következménye elhúzódó legitimációs válság és állandó politikai bizonytalanság lett, nem csupán az újonnan születő, mégis többnemzetiségű, hanem a nemzetileg homogén országokban, így Magyarországon is.

Ferenc József halála az első világháború egyik legmeghatározóbb eseménye volt, hiszen IV. Károly személyében olyan, számos reformelképzeléssel bíró uralkodó került hatalomra, akik szemben a körülöttük álló katonai vezetőkkel és politikusokkal, felismerték azt, hogy lehetetlen megnyerni a háborút ? mondta el Habsburg Károly, Habsburg Ottó egyik fia. Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet vezetője előadásában kiemelte: életében híd, tudományegyetem, pályaudvar, számos köztér és intézmény viselte az uralkodó nevét, akit a korban ? a törvények által is kikényszerített ? hatalmas lojalitás és tisztelet vett körül. Mindez élesen szemben áll azzal, hogy ma Magyarországon Ferenc Józsefről a nyilvános térben csak egy keserűvíz-készítmény van elnevezve, kultusza gyakorlatilag nem létezik. A rendszerváltás után szabad akaratunkból, demokratikusan úgy döntöttünk, hogy szimbolikusan töröljük Ferenc József alakját a magyar történelemből, miközben az általa kinevezett politikusok, például Tisza István szobrokat kap, és közterületek viselik a nevét ? fogalmazott Gerő András, aki szerint Ferenc József emlékezete elsősorban nem a 100 éve elhunyt uralkodóról, hanem a közép-európai népekről szól. ?A nagy kérdés, hogy mikor tudunk arányosan, békében élni a múltunkkal? ? fűzte hozzá.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából, a XX. Század Intézet szakmai szervezésében megvalósuló tárlat főkurátora Schmidt Mária, kurátorai pedig Gerő András és Tallai Gábor történészek.

Forrás: MTI