Szerdától rendezik meg Budapesten az Európai Régészek Szövetségének (European Association of Archaeologists, EAA) 28. éves találkozóját. Ebből az alkalomból a Múzeumkertben kerítéskiállítás is nyílt, amely az 1876-os budapesti Ősrégészeti és Embertani Világkongresszust idézi meg.

Borhy
László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora a kiállítás hétfői
sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a VIII. Ősrégészeti és Embertani
Világkongresszust 1876-ban Rómer Flóris kezdeményezésére és Pulszky Ferenc
elnökletével, Trefort Ágoston megnyitójával rendezték meg Budapesten, ahova
több száz európai régészt, tudóst és kutatót csábított az esemény. Az elmúlt
másfél évszázadban is több jelentős, nagy volumenű régészeti kongresszust
tartottak Magyarországon, például a XI. Nemzetközi Limes-kongresszust 1976-ban
vagy a VIII. Nemzetközi Ókori Falfestészeti Világkonferenciát 2001-ben – tette
hozzá.

Kiemelte:  az Európai Régészek Szövetségének 28. éves
találkozóját 1700 regisztrált résztvevővel és több ezer online bekapcsolódó
hallgatóval rendezik meg. Az esemény házigazdája az ELTE, partnerszervezői a
Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Várkapitányság Nonprofit Zrt.

Virágos Gábor, az MNM régészeti főigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy a régészeti konferencia révén másfél száz év után ismét kiemelkedő szakmai figyelem irányul Budapestre és Magyarországra, valamint a hazai régészeti intézményekre. Kiemelte, hogy a Kárpát-medence, azon belül a történeti és a mai Magyarország területe Európa és Eurázsia régészetében egyedülálló szereppel bír. Ez a terület több régészeti-történeti korszakban volt az egész emberiség számára fontos innovációk továbbadásának színtere.

 A régészeti csudák országa – országimázs 1876 címmel látható kerítéskiállítás másfélszer másfél méteres tablóin az érdeklődők részletes betekintést nyerhetnek a 146 évvel ezelőtti világkongresszus eredményeibe, a szervezői munka hátterébe, a korabeli régészeti munkákba és a konferencia számos apró érdekes részletébe.

A kiállítás kurátora P. Barna Judit régész, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet (MNM NRI) Tartalomfejlesztési Igazgatóságának és Prohászka Péter, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének tudományos munkatársa.

Az 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeum egyik legfontosabb feladata Magyarország régészeti örökségének teljes körű gondozása, amelyet 2022 januárjától a MNM NRI által lát el. A Nemzeti Régészeti Intézet tevékenységét a régészeti muzeológia és a régészeti örökségvédelem metszéspontjában végzi.

Nyitókép forrása: Nemzeti Múzeum