Sölch Gellért hozzátette: az érintetteket hosszú évekre vitték idegen földre, közülük százezreknek esélye sem volt visszatérni.

Lehettek akár katonák vagy civilek, magyarok vagy svábok, keresztények vagy zsidók, férfiak vagy nők, hivatalnokok vagy zsellérek, felvidékiek vagy dunántúliak, egészségesek vagy rokkantak, 13 éves gyermekek vagy 68 éves aggastyánok, ha kellett a szovjeteknek az elvárt fogolylétszám, akkor különbség nélkül, mindegyikükre ugyanaz a kegyetlen sors várt a Gulág és a Gupvi lélekölő táboraiban – fogalmazott.

Kiemelte: a szenvedés azoknak a százezreknek sem ért véget, akik hosszú idő után végül hazajuthattak. Hiszen elveszett családtagjaikat senki nem adhatta vissza számukra, a kommunista diktatúra pedig elnémította és megfigyelte őket.

Sölch Gellért

A fenyegetéssel kikényszerített hallgatáson azonban előbb-utóbb felülkerekedett a nemzeti emlékezet – mondta a helyettes államtitkár. Sölch Gellért szerint a történelmi események emberi és családi sorsokat mélyen befolyásoló jelentősége a kiállítási tablókon visszaköszön.

Hangsúlyozta: 2010-től a kormánynak sürgető feladata volt,

hogy a korábbi „félresiklott és szándékosan megosztó ” emlékezetpolitika helyett végre méltó nemzeti emlékezés következzék.

Ezt szolgálta például 2015-ben a Gulág emklékév, valamint, hogy tavaly a nemzeti összetartozás éve szólította meg a magyarokat a trianoni békediktátum 100. évfordulóján.

Gál Vilmos, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának igazgatója elmondta, a független Magyarország napja nemzeti emléknap alkalmából nyílik meg szombaton a kültéri tabló kiállítás, amely több személyes sorson keresztül mutatja be a Szovjetunióba hurcolt magyarok szenvedéseit.

Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke arra emlékeztetett, hogy mintegy 1 millió honfitársunk került szovjet fogságba, kétharmaduk katonaként és mintegy 330 ezren ártatlan civilként. Mint mondta, a kiállítás azért született, hogy megszüntesse a ránk kényszerített amnéziát és egyúttal fejet hajtson az ártatlanul fogságba vetett és Szovjetunióba kényszermunkára deportált édesanyák, édesapák előtt.    

A kültéri kiállítást a kormány támogatásával a Szabadságvédő Alapítvány készítette és a Magyar Nemzeti Múzeum Ferencvárosi Málenkij Robot Emlékhelyén tekinthető meg.

Fotók: MTI/Balogh Zoltán