Az Összetartozunk. A trianoni határokon túli magyar képzőművészet remekei a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből című kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Szent István Király Múzeum hozta létre.
A kiállítást megnyitó beszédében Gulyás Gergely kiemelte: „A Trianon után elszakított területeken élő legjelentősebb képzőművészek vezetésével járható be a magyarság számára a 20. század által készített keresztút, és ebben a kálváriában mutatják meg a sorsközösséget és az összetartozást.”
Úgy vélte, az ő látószögük még akkor is más, hogyha ugyanaz: örök emberi, amely minden bizonnyal érvényes a Föld minden pontján, ezért segít egyszerre eltávolodni és egyszerre mindazt mélyebben megérteni, ami az elmúlt évszázadban a magyarsággal történt.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Trianon talán legnagyobb csapása a szétszakított nemzetrészek „szétfejlődése” volt, más pályára került az élet határon innen és túl. Elkülönülő kulturális erőterek jöttek létre, amelyeket 1990-ig csak nagyon nagy erőfeszítések és sokszor óriási hősiesség árán sikerült összekapcsolni – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely szerint Trianon meghaladásának két feltétele van: az egyik, hogy újra összekössék az elvágott szálakat magyarok és magyarok között. Úgy vélte, a 2010 óta eltelt bő évtized alatt nagy utat tettek meg a nemzet közjogi egyesítésétől kezdve a kulturális, gazdasági, egyházi, sport- és közösségi élet számtalan területén.
A miniszter a másik fontos feltételnek azt nevezte, hogy
„minden itt élő nemzetközösség közös erőfeszítésével újra közös otthonunkká tegyük a Kárpát-medencét”,
amely a béke, a stabilitás és a gyarapodás szigete lehet. Közép-Európa és Magyarország annyira erős, annyira lehet szabad, annyira dönthet saját sorsáról, amennyire képes erejét összeadni – vélekedett.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta, hogy nagyon régóta készültek a kiállításra, de a járványhelyzet miatt nem tudták tavaly megnyitni. A helyszínről megjegyezte: Székesfehérvár mint ősi koronázóváros a nemzeti összetartozás kiindulópontja, történelmében őrzi az ezeréves Magyarország történetét.
Rámutatott arra, hogy a trianoni tragédia a művészeti életet is szétszaggatta, de erős volt a megmaradás parancsa, így tovább folyt a művészeti élet az elszakított országrészekben is. Ennek „gyűjtéstörténeti lenyomata” azonban rendkívül hiányos volt az ország legfontosabb közgyűjteményében, a Nemzeti Galériában is, szemben az anyaországi művészetekkel, ezért kormánytámogatásból tavaly lehetővé vált egy jelentős műtárgybeszerzés.
A főigazgató közölte, hogy valamennyi országrészből az elmúlt 100 év legjelentősebb alkotóitól kiemelkedő műveket szereztek be, s az anyag legjava ezen a kiállításon mutatkozik be a nagyközönségnek. Reményei szerint a Szűcs György kurátor által összeállított tárlat az egész Kárpát-medencét bejárja.
Cser-Palkovics András polgármester szimbolikusnak nevezte a kiállítást, mert a város kulturális életének újraindítása ezzel kezdődik.
Csaknem 70 határon túli magyar képzőművész több mint 80 alkotása látható a Csók István Képtárban.
A nemzeti összetartozás éve alkalmából rendezett kiállítás a különféle tematikus egységekkel, a hagyományos falu és a modern város életének felvillantásával, a tájfestészet alakulásával, az elvontabb, kortársi tendenciák érzékeltetésével, a festészet, a grafika és a szobrászat jellemző darabjainak felsorakoztatásával, az egymással kölcsönhatásba lépő művek segítségével a határokon átnyúló, összefüggő szellemi hálózat létezésére irányítja rá a figyelmet.
A Magyarországon is számon tartott művészek (Mattis Teutsch János, Szervátiusz Jenő és Tibor, Nagy Imre, a nagybányaiak közül Mund Hugó, Nagy Oszkár, Jándi Dávid) mellett a trianoni határokon innen kevésbé ismert alkotók (például Erdélyi Béla, Szabó Gyula, Bartusz György, Király Ferenc) művei is láthatók a tárlaton, amely augusztus 29-ig látogatható.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
