A 2008-as évtől egy három éven átívelő tematikus kiállítássorozatot indítottak, amely ugyancsak Erzsébet királynéhoz és a gödöllői kastélyhoz kapcsolódik. A sorozat Rudolf trónörökössel, Erzsébet királyné egyetlen fiával indul, akivel hasonló lelki alkata és intellektusa ellenére sem alakult jól kapcsolata. Alakja és tevékenysége kevésbe ismert, leginkább a mayerlingi kettős öngyilkosság regényes körülményeire korlátozódik. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon kiállítás sem foglalkozott vele.
Rudolfot - a Habsburg-család szokásaihoz híven - igen alaposan készítették fel a trón elfoglalására: a katonai nevelés mellett jogot, művészetet, irodalmat és nyelveket tanult (angolul, franciául, magyarul, lengyelül és csehül beszélt), emellett sokat utazott. 1881-ben - politikai okokból - feleségül vette Stefánia belga hercegnőt. Bár a trónörökös soha nem tudta megszeretni hozzáerőltetett feleségét, a házasságból született egy leánygyermek.
Rudolf közkedvelt személy volt a XIX. századi Magyarországon, a népnyelv "Rezső királyfiként" emlegette. Sokszor és szívesen vadászott nemcsak a gödöllői erdőben, hanem az ország több vidékén, pl. Kárpátalján, Erdélyben, ahol vadászkastélya is volt. Ismerte Magyarország természeti, földrajzi viszonyait, könyvet írt délvidéki tanulmányútjáról Tizenöt nap a Dunán címmel. Nagyon jelentős természettudományi, főleg madártani megfigyeléseket folytatott és írásban rögzített, leírásait Alfred Brehm természettudós is felhasználta Az állatok világa - Madarak című kötetében.
Rudolf kezdeményezésére indult el 1884 decemberében az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat, amely a mai napig a legteljesebb, jelentős összefoglaló munka a soknemzetiségű és sokszínű birodalomról. A könyvsorozat magyarországi szerkesztőjének Jókai Mórt kérte fel, akivel a közös munka során szoros barátságba került. Barátai között egyébként is számos magyar nemest találni, így például gróf Teleki Sámuelt, gróf Károlyi Istvánt, vagy gróf Festetics Taszilót. Kevéssé ismert, hogy a trónörökös volt a fővédnöke az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításnak, amely a magyar ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és művészet seregszemléje volt, igazi előfutára a nagy, 1896-os Millenniumi Kiállításnak.
Eközben a liberális és antiklerikális nézeteket valló koronaherceg viszonya apjával egyre rosszabb lett. Ferenc József végül már el is zárkózott attól, hogy fiát bevonja az államügyek intézésébe. Rudolf 1887 végén beleszeretett Vetsera Mária bárónőbe, akit feleségül is akart venni. Az alig 17 éves Máriával folytatott viszonyát apja parancsára sem volt hajlandó megszakítani, sőt - a harcosan katolikus Habsburg-család megbotránkozását is kiváltva - házassága felbontásáért a pápához fordult. A depressziós, kétségbeesett trónörökös ekkor vesztette életét: 1889. január 30-án lőtt sebekkel találták holtan, szeretőjével együtt, a Bécshez közeli mayerlingi vadászkastélyban.
"Rezső királyfit" tragikus halála után sem felejtette el a magyar nép. Legendák szólnak arról, hogy mégsem halt meg Mayerlingben, rejtélyes felbukkanásairól még manapság is jelennek meg írások. Legendájának erejét mutatja a Városligetben, a király jelenlétében 1908-ban felavatott bronz szobra, a róla elnevezett jótékony egyletek, dalárdák, utcanevek, források, stb.
A kiállítást a nagyszámú külföldi látogatóra való tekintettel több nyelven (német, angol) feliratozták, a katalógus is ezeken a nyelveken olvasható.
Megtekinthető: 2008. június 05. - szeptember 28. (Lónyay, Lovas és Vadász terem)
