BOBICS_DIA_HJL_04296.jpg

Ezeket a kiállításokat ne hagyd ki februárban

A geometrikustól az absztraktig, a letisztulttól a tobzódóig mindenféle kiállítás közül válogathatunk februárban attól függően, hogy épp milyen hangulatunk van.

Bóbics Dia: Érzékeny feszültségek, lírai robbanások // Hybridart Space, Budapest

A Hybridart Space-ben a Pécsett élő alkotó önálló kiállítása látható, amely a Bóbics képeiben megjelenő különféle erőminőségek kidomborítására fókuszál. Intenzív, színekben és gesztusokban tobzódó képek ezek, amelyek jól fognak esni a téli szürkeségben, garantáltan feldobják majd a hangulatunkat. A néző olyan felületekkel találkozik, amelyek egyszerre kemények és érzékiek, intimek, mégis monumentálisak. Bóbics képeiben így válik újra kézzelfoghatóvá a festészet fizikai és érzelmi tétje. A táblaképek mellett pedig térbeli textilobjektekkel és -szobrokkal is találkozunk: Bóbics filcinstallációinak groteszk minősége egyszerre hívogató és nyugtalanító: taktilis, organikus felületük közel engedi a nézőt, miközben térbeli súlyuk és árnyékuk feszültséggel telíti a teret. A kiállítás február 27-ig látogatható.

Eszik Alajos: Időskori csíntevések // Hírős Agóra, Kecskemét

Az Akadémikusok a Hírös Agórában programsorozat legújabb, immár 13. állomásaként nyílt meg Eszik Alajos grafikusművész Időskori csínytevések című kiállítása. A Magyar Művészeti Akadémia tagjait bemutató sorozat részeként látható tárlat az alkotó elmúlt éveinek munkáiból kínál érzékeny válogatást. Figuratív munkák ezek, miközben az emberalak megformálását a lehető legmagasabb szintre emeli: egyszerű, szinte csak jelzésszerű terek előtt jelennek meg a dinamikus, mégis mozdulatukban kimerevített figurák. A művek hangulata finoman vált a szakrális és a frivol között, így a tárlat egyszerre kínál elmélyülést és könnyed felismeréseket. Az Időskori csínytevések olyan kiállítás, ahol a szemlélő nemcsak néz, hanem időről időre magára ismer. A kiállítás február 28-ig látogatható.

Lowbrow goes on // Deák17 Galéria, Budapest

Vagány és energikus csoportos kiállítás ez, amely az urban art, a street art és a graffiti határterületein mozog, és egyértelműen megmutatja: a „magasművészet” mint zárt, elefántcsonttoronyba húzódó kategória mára idejétmúlt. A kortárs művészet sokkal közelebb áll a mindennapi élethez, a városi valósághoz és azokhoz a vizuális nyelvekhez, amelyekkel nap mint nap találkozunk.
A kiállításon a művészet peremvidékeiről és a szcéna meghatározó alkotótereiből érkező kortárs magyar képző- és iparművészek munkái kerülnek párbeszédbe egymással. A válogatás a hazai művészeti közeg határátlépéseit vizsgálja: azt, hogyan találkozik az intézményes művészet a szubkultúrák vizuális világával, és milyen új jelentések születnek ebből az ütközésből. A bemutatott művek humorral, iróniával, nosztalgiával és finom szürrealizmussal átszőve reflektálnak a popkultúra és különféle szubkulturális közegek hatásaira. A kiállítás április 25-ig látogatható.

/wp-content/uploads/2023/02/63dd04bf4798a139d61840dc.jpg
Szabó Franciska. Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

Szabó Franciska: Kép a képről // Szolnoki Galéria, Szolnok

Szabó Franciska Kép a képről című kiállítása a Szolnoki Galériában olyan kérdéseket jár körül, amelyek a kép és a reprodukció, az emlékezet és a technikai médium viszonyát érintik. Munkáinak kiindulópontja nem az „eredeti” festmény, hanem az arról készült diapozitív: a művész festményein ezek a kidobásra ítélt képek kelnek új életre. Szabó Franciska egyfajta vizuális leletmentést végez: a vetített reprodukciók megfestésével visszaadja a képek elveszett anyagszerűségét, miközben tudatosan együtt dolgozik a technikai médium torzításaival. A művek nem puszta másolatok, hanem érzékeny újraértelmezések, amelyekben egyszerre van jelen a régi mesterek festői technikájának öröme és a reprodukció közvetettségéből fakadó bizonytalanság.
A Kép a képről olyan kiállítás, amely lelassulásra hív: arra, hogy újragondoljuk, hogyan nézünk képeket, mit őrzünk meg belőlük emlékezetként, és hogyan változik mindez a technikai médiumok átalakulásával. A kiállítás március 15-ig látogatható.

Gallai-Judit-Ágnes-Tria-Mala-26
Gallai Judit Ágnes. Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

Gallai Judit Ágnes: Elbújhatsz bennem // TAW Gallery, Budapest

Az anyaság tapasztalatát járja körül Gallai Judit Ágnes legújabb önálló kiállítása a TAW Galleryben. Festményein a gyermekkel való együttlét, az összefonódás, a kapcsolódás és a beburkolódás motívumai kerülnek előtérbe. Az alkotó különféle alakokban jelenik meg: hol Vénuszként, hol sellőfarkú macskanőként, máskor szoptató farkasként, ami azért izgalmas, mert ezek a figurák mind az anyasághoz és a nőiséghez kapcsolódó archetípusok, ugyanakkor Gallai művei azért különösen izgalmasak, mert alapvetően mélyen személyes, konkrét tapasztalatokból indulnak ki, mégis általános érvényű kérdéseket vetnek fel: arról beszélnek, mennyire szorosan összenő anya és gyermeke, hol ér véget az egyik test, és hol kezdődik a másik. A kiállítás február 20-ig látogatható.

Vasarely: Plasztikai egységek és kódolható faktúrák // JPM Modern Magyar Képtár, Pécs

A Vasarely kulturális évad első állomásaként látható a Plasztikai egységek és kódolható faktúrák – Victor Vasarely című kiállítás a pécsi JPM Modern Magyar Képtárban. Az ötvenéves JPM Vasarely Múzeum megújulása idején a művész alkotásai új koncepcióban, számos eddig nem bemutatott művel költöztek át a képtár nagy időszaki kiállítóterébe.
A tárlat nem időrendben, hanem egymással párhuzamosan fejlődő „műcsaládokként” mutatja be Vasarely életművét. Az ikonikus alkotások mellett teljes egészében láthatók a VEGA-, XICO-, RESPONSES- és GORDES-albumok szitanyomatai is. Külön teremben kapott helyet a BACH-album teljes sorozata, Johann Sebastian Bach zenéjével kísérve, Jean Pierre Yvaral op art portréival együtt. A kiállítás Vasarely alapgondolataira – a plasztikai egységre, a dualitásra és a kódolható absztrakcióra – fókuszál, és friss nézőpontból teszi újra felfedezhetővé az életművet. A kiállítás március 22-ig látogatható.

Hardi Ágnes: Blue Hotel
Hardi Ágnes: Blue Hotel. Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

Hardi Ágnes: Blue Hotel II. // NaCo, Budapest

Hardi Ágnes Blue Hotel című kiállítása egy fél éve indult projekt folytatása: a sorozat második része hangulatában sötétebb, misztikusabb irányba mozdul el. A művek kiindulópontja továbbra is Chris Isaak azonos című, 1986-os dala, de a bársonyfüggönyök, a kék tónusok és a filmszerű atmoszféra óhatatlanul David Lynch világát is felidézik – különösen a Blue Velvet és a rendező filmjeiben megjelenő tudatalatti terek felől nézve.
A képzeletbeli hotel tereiben a szobák egymásutánisága egyszerre steril és titokzatos. A vendégek jönnek-mennek, történetek villannak fel és tűnnek el nyomtalanul, miközben a terek mindvégig megőrzik érintetlenségük látszatát. Hardi művei ennek a láthatatlan jelenlétnek a feszültségét ragadják meg: a gyűrött ágytakarók, a hullámzó függönyök és a beszűrődő fények azt sugallják, hogy valami történt – vagy éppen történik –, de a néző sosem kap teljes képet. A Blue Hotel tereiben járva a néző maga is döntési helyzetbe kerül: megfigyelőként szeretne betekinteni a rejtett történetekbe, vagy inkább azok közé tartozik, akik elrejtenék sajátjaikat. A kiállítás csendes, nyugtalanító élményt kínál – olyat, amely még sokáig velünk marad a látogatás után is. A kiállítás március közepéig látogatható.

ArtTapestry7 // Szombathelyi Képtár

Az ArTapestry7 című nemzetközi kárpitművészeti kiállítás a Dobrányi–Hegyi Alapítvány az Európai Kárpitművészeti Hálózattal (European Tapestry Forum) közösen szervezett tárlata, amely az ETF 7. triennáléjának hazai bemutatója. A kiállítás egy már bejáratott európai turné állomása: korábban a krefeldi Deutsches Textilemuseumben, a silkeborgi ArtCentre Silkeborg Badban és a Janina Monkute-Marks Museumban volt látható. A válogatás 15 ország 34 művészének 37 kortárs kárpitját mutatja be, érzékletes képet adva a műfaj sokszínűségéről és aktuális irányairól.
A résztvevőket és a műveket nemzetközi szakmai zsűri választotta ki 20 ország 72 alkotójának 120 pályaművéből, külön hangsúlyt helyezve a stílus- és témabeli változatosságra. Az ArTapestry7 ezáltal izgalmas betekintést kínál a kortárs kárpitművészet élő, folyamatosan megújuló világába. A kiállítás március 8-ig látogatható.

Eperjesi Ágnes: Színmediálás // acb Attachment, Budapest

Eperjesi Ágnes legújabb munkáiban a színes fotogram médiumán keresztül olyan kérdésekre keres választ, amelyek a fény, az anyag és a színek viszonyához kapcsolódnak. Számára a színes fényérzékeny anyag nem egyszerű technikai eszköz, hanem aktív szereplő: olyan közvetítő, amely képes összekapcsolni egymással ellentétes rendszereket – a fényszínek világát és a pigmentek logikáját.
Az alkotások a korábbi Felpörgetett fotogramok gondolatát viszik tovább. A képeken megjelenő elforgatás, a forgás középpontjának elmozdítása játékba hozza a színeket: azok keverednek, átalakulnak, új viszonyokba kerülnek egymással. A jól ismert színkör itt nem statikus ábra, hanem mozgásban lévő, folyamatosan változó forma.
Bár a művek asszociálhatók a geometrikus absztrakció vagy az avantgárd hagyományaira, Eperjesi munkái elsősorban érzéki tapasztalatként működnek. Nem elméleti állításokat fogalmaznak meg, hanem finom, vizuális helyzeteket teremtenek, ahol a fény és a szín nem uralja, hanem kiegészíti egymást. A kiállítás február 27-ig látogatható.

Tóth Anna Eszter: Silver Lining // Printa, Budapest

Tóth Anna Eszter Silver Lining című kiállítása a Printa edition terében a 2024-ben bemutatott Darker Dreams-sorozat munkáiból válogat, ezúttal új kontextusban. A tárlat nem visszatekintés, hanem továbbgondolás: a művész saját motívumvilágát ülteti át új hordozókra, párbeszédet teremtve festmény, kerámia és szerigráfia között.
A cím az Every cloud has a silver lining közmondásra utal, és finoman reflektál a művész jelenlegi élethelyzetére is. Bár az alkotások absztrakt nyelven szólalnak meg, táji asszociációkat idéznek: felhők, hullámok, távoli hegyek sejlenek fel a rétegzett felületekben. A kollázsszerű képek papírtépések, festékfújások és lendületes ecsetmozdulatok találkozásából épülnek fel, teret adva az intuitív alkotói folyamatnak. A sötét és világos felületek közti feszültség, a nyomasztó és levegős részek váltakozása finom lelkiállapotokat közvetít. Minden egyes mű egyfajta önvizsgálatként is értelmezhető, miközben nyitva hagyja a jelentéseket a néző személyes asszociációi előtt.

Címlapfotó: Bóbics Diána. Fotó: Hegyi Júlia Lili/Kultúra.hu

Ez is érdekelheti

Unod a decemberi hajtást? Mutatunk öt galériát, ahol kikapcsolhatsz!

Budapest galériái különösen erős, sokszor kockázatos, máskor intim és belső utazásokat kínáló kiállításokkal készültek a téli időszakra.

A legizgalmasabb vidéki kiállítások télen – Pécstől Szolnokig

Érdemes újratervezni a térképet: vidéken most olyan erős tárlatok futnak, hogy kifejezetten megéri utazni értük. Ezek a kiállítások nem „vidéki alternatívák”, hanem párhuzamosan épülő, erős történetek a hazai művészeti térben.

Tíz kiállítás, mert mindjárt itt a tavasz

Lassan kibújhatunk a barlangunkból, és már a bőrünkön érezzük a tavasz első sugarait. Ennek örömére tíz olyan kiállítást ajánlunk, amelyek hasonló zsongást idéznek elő bennünk, mint az évszakforduló.

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.