Kiállítások a reformációról

A protestantizmus terjedése olyan ?védőbástyát? épített ki a magyar anyanyelv számára, amely lehetővé tette, hogy egy új, megerősödött magyar identitás jöjjön létre a 16. században ? jelentette ki a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) néprajzi osztályán megtekinthető kiállítás megnyitóján Hoppál Péter, aki az akkori felekezeti törekvésékre is kitért beszédében. Az államtitkár egyúttal azt is rögzítette, hogy Debrecen mellett Baranya megye a reformáció másik magyarországi bölcsője.

A múzeum MTI-nek eljuttatott összegzése szerint a szervezők célja, hogy az időszak nagyközönség előtt kevéssé ismert, érdekes történeteit mutassa be. A tárlat nem egyik vagy másik protestáns felekezet nézőpontját érvényesíti: a tematika szerves részét képezi az egyes protestáns felekezetek és a katolicizmus közötti konfliktusok és párbeszéd, az együttélés formáinak és az egymásra hatás lehetőségeinek bemutatása ? írták. A kiállítás gerincét nagyméretű tablók alkotják, amelyeken a látogatók okostelefonnal leolvasható QR-kódok segítségével kaphatnak a törzsanyagot kiegészítő információkat. Az üvegvitrinekben tárgyi emlékekkel, könyvekkel, úgynevezett aprónyomtatványokkal is megismerkedhetnek a december 31-ig látogatható tárlat résztvevői.

A protestantizmus előzményeit, kialakulásának körülményeit, egyháztörténeti jelentőségét, a magyar történelemben betöltött szerepét mutatja be molinókon a Soli Deo Gloria ? A magyar reformáció öt évszázada című kiállítás, amely szeptember 20-án nyílt meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium aulájában.

A magyarság számára a reformáció nem csupán a megújulás, hanem a megmaradás lehetőségét is jelentette ? mondta Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a tárlat megnyitóján.

Az államtitkár felidézte: a 16. század elején megindult török hódítás, az ország három részre szakadása véget vetett a Magyar Királyság regionális hatalmi helyzetének és egységének. A széttagolt országban az anyanyelvű vallásgyakorlás másfél évszázad alatt nemzetmegtartó erővé vált.

Íjgyártó István kiemelte: a kiállítással a minisztérium megemlékezik az Erdélyi Fejedelemség korát messze megelőző egyházpolitikájáról, amellyel a világon elsőként engedélyezte az evangélium korlátozás nélküli hirdetését, a szabad prédikátorválasztást, majd a lutheránus, a kálvinista és az unitárius mellett a római katolikus vallás szabad gyakorlását is. Az államtitkár szerint az emlékév jó alkalom a számvetésre, arra, hogy jobban megértsük: a reformáció miként változtatta meg az egyházat, erősítette a közösségeket, társadalmat és a nemzetet az elmúlt fél évezredben.

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta: a reformáció átalakította Európát és benne Magyarországot, még ha ?nem is tudatosítjuk, hogy mennyire meghatározza napi életünket, döntéseinket, gondolkodásunkat?. Hafenscher Károly szerint az emlékév utolsó hónapjaiban már érezhető annak hatása, hogy a reformáció ?téma lett? a társadalomban, és az emberek felfigyelnek a vallási megújulás ma is releváns üzenetére.

A négynyelvű ? magyar, angol, német és francia ? kiállítást külképviseletek, illetve magyar kulturális intézetek mutatják majd be szerte a világon. A kiállítás molinókon mutatja be a protestantizmus előzményeit, kialakulásának körülményeit, egyháztörténeti jelentőségét, szerepét a magyar történelemben, az egyház és a társadalom megújulásában. Bemutatja, hogy a Habsburg- és az Oszmán Birodalom közötti hatalmi harcok árnyékában, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem uralkodásának idején miként válhatott az Erdélyi Fejedelemség a protestantizmus központjává. A tárlat megemlékezik az 1568-as tordai országgyűlésről, foglalkozik azzal, miként hatott a reformáció a történetírásra, a tudományos életre, a magyar nyelvre és irodalomra, illetve a zenére. Emellett bemutatja a magyar protestantizmus nagy alakjait, a nagy múltú kollégiumokat és azok néhány híres tanárát és diákját, vázolja a peregrináció jelentőségét.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.

Forrás: MTI