A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat tizenkét évvel ezelőtt adta át először az alapító házaspár, Mary McLoughlin és John Ward. A díj, és a mögötte álló Leopold Bloom Művészeti Alapítvány az ír gyűjtőpár törekvéseinek megfelelően a magyar képzőművészek karrierjét igyekszik támogatni, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy becsatornázódjanak a nemzetközi művészeti közegbe. A kétévente átadott díj névadója James Joyce világhírű regényének főhőse, s a díj az Ulysses és általában a művészet értékeit is szimbolizálja: a nemzetköziséget, a függetlenséget, a kulturális kapcsolatokat.
A hetedik díjat idén megújult formában adják át.
A győztes hatezer euró összegű díjazásán felül – amelynek felhasználásával az adott művész egy külföldi kiállítást valósít meg –, minden, a döntőbe jutó alkotó ezer euró honoráriumban részesül. Ezzel egyrészt igazságosabb helyzetet igyekszik az alapítvány teremteni az oly nehezen versenyeztethető képzőművészeti közegben, másrészt elismeri mindazon művészek munkáját, akik a döntőbe jutva végighaladnak a zsűrizés és kiállításrendezés folyamatán.
A nyílt pályázatra jelentkező művészek portfólióit és munkáit az eddigi gyakorlatot követve a nemzetközi művészeti élet neves szereplőiből álló, független, háromtagú zsűri értékeli. A zsűriben ezúttal is helyet kapott egy ír szakember, ápolva ezzel az ír-magyar kulturális kapcsolatokat. Aoife Ruane az írországi Highlanes Galéria, a droghedai és az észak-keleti régió önkormányzati galériájának igazgatója. Adrian Notz a zürichi ETH AI Center AI + Art iniciatívájának kurátora, jelenleg pedig a temesvári Art Encounters Biennale 2023 kurátora is. Igor Španjol 1999-óta a Moderna Galerija kurátora, a 2019-es Velencei Biennálé szlovén pavilonjának kurátora volt.
A zsűri 2023-ban rekordszámú, 96 darab érvényes pályázati anyag közül választotta ki azt a hét művészt, akik továbbra is versenyben vannak a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért.
Albert Ádám művei általában egy átfogó történeti, társadalmi és tudományos kutatómunkából indulnak ki. Installációiban a tudástermelés mechanizmusait, különböző kulturális, politikai és gazdasági konstrukciókat és ezek viszonyrendszerét teszi kritika tárgyává. Asztalos Zsolt a múltról alkotott folyamatosan változó képünket vizsgálja. Fotói és installatív alkotásai mentális tájakat, az emlékezet építményeit, adott esetben pedig az agy és a psziché közti neurológiai kapcsolatot vizualizálják.
Dezső Tamás a fotográfia, szobrászat és installáció változatos felhasználásán keresztül vizsgálja az ökológia krízis aspektusait, illetve az ember és a természet viszonyát. Művészeti praxisában az emberközpontú gondolkodás meghaladására törekszik. A Dezső Tamással készített interjúnk itt olvasható.
Fusz Mátyás konceptuális, filozófiai és teoretikus alapokon nyugvó művei az esetek többségében szobrok, objektek és installációk formájában öltenek testet, de időnként fotó-és videóműveket is készít. Az utóbbi években a valóság érzékelésének és a látás szubjektivitásának kérdése foglalkoztatja. A szobrászként induló Hajas Katinka munkásságában a szobrászati megközelítés kiterjed egyéb médiumokra, így akvarellekre, fotó- és videóművekre is. Munkáiban az őt körülvevő valóságra és saját belső világára reflektál, számára a szobrok szellemi tárgyak, a tér pedig pszichológiai mező.
Trapp Dominika művészeti alapállását egy kétirányú érzékenység jellemzi: egyrészt, egy befelé forduló és mélyen személyes festői megközelítés, másrészt egy kifelé irányuló szenzitivitás, mely a különböző érzelmi töltetű és ideológiai nézetű közösségek párbeszédét kívánja elősegíteni. Vékony Dorottya évek óta foglalkozik a termékenység és a reproduktív jogok kérdéskörével. Kutatásának fókuszában a biológiai és a társadalmi test közötti határok, és ezek formálódása áll. Főként fotóval, fotóalapú installációkkal dolgozik, újabban azonban a kerámia és a textil is az eszköztárának része lett.
A Leopold Bloom Művészeti Alapítvány Kollár Dalma Eszter kurátor vezetésével 2023-ban megkezdi saját műgyűjteményének építését, amivel tovább igyekszik támogatni a magyar művészek munkáját, a gyűjtemény jövőbeli utaztatásával pedig külföldi szereplésüket.
A döntőbe jutott művészek egy általuk választott műtárgyat önkéntes alapon felajánlhatnak a gyűjtemény számára, a későbbiekben pedig az Alapítvány elnöksége válogat és szerzeményez műtárgyakat.
Nyitókép: Dezső Tamás: Az állhatatosság kertje (2020-2022) Fotó: Salát Zalán Péter és Villányi Csaba
