Az újkori hét világcsodát mintegy 100 millió, interneten és mobiltelefonon leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 műemléke közül. A szavazás - amelyet 1999-ben kezdeményezett Bernard Weber svájci világjáró filmkészítő - pénteken zárult le. Az ünnepségen részt vett többek között Neil Amstrong egykori amerikai űrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznő, Rania jordániai királyné és José Sócrates portugál kormányfő.
A világörökség listáját vezető UNESCO elhatárolódott a kezdeményezéstől, és sokan vitatják mind az eljárást, mind az eredményt is. Weber korábban arra hivatkozott, hogy az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért jött el az idő "a világ hét új csodájának" kiválasztására. (Az évezredek során elpusztult mind a hat további ókori csodaépítmény: Szemiramisz babiloni függőkertjei, az olümposzi Zeusz-szobor, az epheszoszi Artemisz-templom, a halikarnasszoszi mauzóleum, a ródoszi Kolosszus és az alexandriai világítótorony).
Nem egészen egy hónappal a szombati bejelentés előtt a kezdet kezdetén befutott 200 jelölésből, amelyek száma a folyamatos selejtezés nyomán először 77-re, majd 21-re apadt, a piramisok mellett még tíz volt versenyben a hét "új világcsoda" címére. Ezek a következők voltak: az athéni Akropolisz, a mexikói Chichen Itza maja romváros, a római Colosseum, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu inka romjai, a jordániai Petra barlangvárosa, a húsvét-szigeteki kőszobrok, az angliai Stonehenge kőkori monolit kőalakzata és az indiai Tádzs Mahal mauzóleum.
A 21 "elődöntősből", amelyek listáját 2006 februárjában az UNESCO volt vezérigazgatójának, Federico Mayornak az elnökletével választotta ki egy nemzetközi zsüri, olyanok nem jutottak tovább, mint például a kambodzsai Angkor Vat dzsungelváros, a moszkvai Vörös tér, a New York-i Szabadság-szobor vagy a sidney-i Operaház.
Bernard Weber külön internetes portált hozott létre a new7wonders.com címen, és azt hangsúlyozta, hogy ez az első globális szavazás a "kulturális sokféleség" jegyében. Tavaszig már több mint 20 millióan voksoltak. A kulturális sokféleség megőrzését hirdető Weber kezdeményezése azonban nagy felháborodást keltett Egyiptomban, az egyedüli fennmaradt ókori világcsoda országában, amelynek illetékesei - köztük Zahi Hawass is - semmi értelmét nem látták, miért lenne szükség a "7 új" kijelölésére.
Bár a válogatás munkájában Federico Mayor is fontos szerepet vállalt, júniusban az UNESCO leszögezte, hogy a 7 új világcsoda kijelölésére indított "médiakampánynak" semmi köze sincs ahhoz a tudományos és oktató tevékenységhez, amelynek alapján a Világörökség listáját elkészítették és bővítik. Nicole Bolomey, az UNESCO egyik Indiában dolgozó szakértője leszögezte, hogy a kampány "se nem demokratikus, se nem tudományos".
(Múlt-kor/MTI)
