A hároméves program eredményeit a Science amerikai tudományos folyóiratban összegezték a kutatók (Radiocarbon-Based Chronology for Dynastic Egypt). Az Oxfordi Egyetem fizikusai és matematikusai Christopher Ramsey professzorral az élen az ókori műtárgyakban a szén 14-es izotópjának (C14) mennyiségét mérték, ennek segítségével pontosították az egyiptomi fáraók uralkodásának dátumát az i.e. 2650 és i.e. 1100 közötti periódusban. A kutatáshoz brit tudósokon kívül francia, izraeli és osztrák kutatók is csatlakoztak.
Az egyiptomi Óbirodalom, Középbirodalom és Újbirodalom kronológiája történelmi feljegyzéseken és régészeti leleteken alapul, ám a dátumok esetében igen nagy a bizonytalanság, mivel minden fáraó uralkodásának kezdetén "újraindították" az órát. Mint Ramsey professzor kifejtette, a régészek világszerte használják a radiokarbonos kormeghatározást a műtárgyak "dátumozására". Meglepő módon ezt a korszerű eljárást soha nem alkalmazták egyiptomi műtárgyak esetében. Egyiptom ugyanis szigorúan tiltja a régészeti leletek kivitelét, az ország ugyanakkor nem rendelkezik az eljáráshoz szükséges berendezéssel.
A probléma kiküszöböléséhez a tudósok európai és egyesült államokbeli múzeumoktól gyűjtöttek 211 mintát. Annak érdekében, hogy a mintául szolgáló szerves anyag biztosan egyidős legyen a vizsgált műtárggyal, kizárták a kutatásból a fából és csontból készült leleteket. Ily módon a kutatók kosarakra, textíliákra, valamint élelmiszer- és növényi maradványokra korlátozták a vizsgálatokat.
A legtöbb minta olyan sírokból származik, ahol ismert volt, hogy mely fáraó uralkodásának idején temetkeztek oda. Mivel tudott, hogy a fáraók milyen sorrendben követték egymást, és nagyjából az is, hogy mennyi ideig tartott uralkodásuk, a mintákat csoportként elemezhették. Több minta egyszerre történő vizsgálata révén a hibahatárt két évtizedre szűkíthették, vagyis ez nagyobb pontosságot tett lehetővé, mintha különálló mintákat elemeztek volna.
A kutatás révén végre megoldódik az egyiptológia több vitatott kérdése. Ezek egyike, hogy mikor kezdődött az Újbirodalom, amelyet olyan fáraók fémjeleztek, mint Hatsepszut királynő, Nagy Ramszesz, Ehnaton vagy Tutanhamon. Egyes történészek szerint az első újbirodalmi dinasztia, a XVIII. i.e 1550 körül került hatalomra, mások szerint később, i.e. 1539-ben. Christopher Ramsey professzor és csapata a korábbi dátumot tekinti hitelesnek.
A korábbinál előbbre tehető a Középbirodalom kezdete is, de az új módszer révén az is meghatározható, hogy pontosan mikor volt a Szantorini-sziget jelentős részét megsemmisítő vulkánkitörés, amelynek hatását a Földközi-tengeri térség egésze megszenvedte. A tudósok szerint a vulkánkitörés még az Újbirodalom előtt történt.
