A Kincsek a Nílus partjáról címet viselő tárlat megnyitóján Baán László, a felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum főigazgatója azt mondta: intézményük leglátogatottabb, legkedveltebb ? először 1939-ben bemutatott ? állandó kiállítását látja Pécs vendégül. ?Az egyiptomi kincsek jó része az élőktől elzárt rituális helyekről származik, ahova kincskeresők és kalandorok utána a 19. századtól kezdve a tudomány is megérkezett, hogy felfedezze, megfejtse és a közösség számára megőrizze e nagyszerű kultúrának a tárgyi emlékeit, azok üzenetét? ? hangsúlyozta.

59_n

 

Az igazgató a pécsi kiállítással párhuzamot vonva felidézte, hogy intézményük történetének legnagyobb léptékű rekonstrukciójából előnyt kovácsolva februárban a Szépművészeti és a Magyar Nemzeti Galéria műkincseiből összeállított tárlat nyílt az idén 25. évfordulóját ünneplő, világhírű madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban. ?Mindannyiunk számára különlegesen értékes találkozás, amikor már az iskolapadban megismert ősi kultúra műtárgyai, kincsei kerülnek kézzelfogható közelségbe? ? fogalmazott a köszöntőjében Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.

 

Csornay Boldizsár, a JPM igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a két részből álló pécsi kiállításon a Csontváry Múzeumban az élők, a Káptalan utcai Múzeum Galériában pedig a holtak világát láthatják a látogatók. Őri László, a baranyai megyeszékhely kultúráért felelős alpolgármestere szerint az ókori Egyiptom azt üzeni a 21. század emberének, hogy bár az egykori birodalom hatalma, tekintélye a történelem során elveszett, hajdani kultúrája ma is elismerést vált ki: magas szintű tudása, művészi értékteremtése és teljesítménye megőrizte azt napjainkig.

17799455_1341929405868222_204069278659528824_n

 

A pécsi tárlat az ókori Egyiptom tíz korszakát felölelő mintegy háromezer év történetének lehető legtöbb aspektusát kívánja bemutatni ? nyilatkozta korábban az MTI-nek Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményvezetője. A közönség a többi között víziló agyarfogból készült vésett varázsbotot, állatmúmiákat, díszített szarkofágot és múmiát is láthat. Utóbbiról a kurátor korábban elmondta: a múmia egy körülbelül húszéves korában elhunyt, feltehetően papnő holtteste. Az időszámítás előtti harmadik század második felében élt a közép-egyiptomi Ahmin településen. Ezek mellett még domborműveket, halotti sztélét kisebb és nagyobb méretű szobrokat is láthat majd a közönség.

 

Forrás: MTI

Fotó: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága ? Janus Pannonius Múzeum Facebook-oldala