Az elrabolt kincsek között a XVIII. században élt I. Abdülhamit szultán monogramja és egy gyöngyházzal díszített paraván is található. Az ellopott műtárgyak között van a reformpárti II. Mahmúd szultán (1808-1839) tugrája (díszes monogramja), amelyet saját maga rajzolt - mondta Ilber Ortayli, a múzeum igazgatója. Az igazgató szerint a tolvajok a tetőn keresztül hatoltak be, és számos nyomot hagytak maguk után.
Az isztambuli rendőrség speciális csoportot állított fel a világ egyik leghíresebb múzeumában elkövetett lopás felderítésére. A hatóságok számára azért kapott különleges fontosságot ez az ügy, mert a Topkapi Múzeum a mai Törökország egyik legjobban védett múzeuma, így egyelőre nem igazán értik azt, hogy miként kerülhetett sor erre a rablásra.
A Topkapi Szeráj az ottomán szultánok otthonaként szolgált közel négy évszázadon át, egészen I. Abdul-Medzsid (1839-1860) uralmáig. A palota megépítésére, mely mind a Márvány-tengerre mind a Boszporuszra kilátást biztosított, II. Mehmed szultán (1451-1481) adott parancsot Konstantinápoly elfoglalása után, 1453-ban. Így a szultán méltán nevezhette magát hamarosan a nyugati követek előtt a "Két tenger és két kontinens urának". A palotát a Theodosius Forum és a mostani központi egyetem környékén építették fel. A Topkapi Szeráj hatalmas épületegyüttesének magját 1456 és 1478 között létesítették.
A palota helyén eredetileg egy nagyjából 1000 éves olajfa-kert állt. Az első palota nagyjából 700 négyzetméteren terült el, és egy 1400 méteres megerősített falrendszer vette körül, melyen számtalan kisebb-nagyobb kapu biztosította az átjárást. II. Mehmed építkezései után a palota rohamos fejlődésnek indult, és hamarosan várossá vált a városon belül, ugyanis a falak által határolt térséget épületek, terek, kioszkok és pavilonok tekervényes hálózata szőtte át. A negyed nevét adó palota - mely eredetileg az ágyú kapuhoz állt közel (innen a palota neve is) - 1863-ban leégett, bár az 1839. évi politikai reform után a szultánok már máshol laktak, de felbecsülhetetlen értékű kincstáraik, könyvtáraik itt maradtak. Az egykori palotavárost a köztársaság 1923. évi kikiáltása után a modern Törökország megteremtőjének, Musztafa Kemal Atatürknek rendeletére közgyűjteménnyé nyilvánították.
A hatvanas évek egyik legnépszerűbb bűnügyi filmje, Jules Dassin 1964-ben készült Topkapi című alkotása - Peter Ustinovval, Melina Mercourival és Maximillian Schell-lel a főszerepben - éppen egy olyan történetet mesélt el, amelyben egy tetőn át behatoló gengszterbanda a kincstárban őrzött értékeket rabolja el.
