Idén 170 éve, hogy Aradon mártírhalált halt 12 magyar tábornok és egy ezredes. Egyikük, Kiss Ernő október 4-én két búcsúlevelet írt két lányának, Rózának és Augusztának, ám előkerült egy eddig ismeretlen, harmadik búcsúlevél is a honvéd altábornagy tollából október 5-i keltezéssel.

Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

A történelmi jelentőséggel bíró, német nyelven írt levelet a Magyar Nemzeti Levéltár a Központi Antikvárium árverésén vásárolta meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával. Korábban magántulajdon volt, elzártan őrizték. Szerdán az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós adta át a levelet a levéltár számára, és mint mondta, „az EMMI nagyon nemes feladatot teljesíthetett ezzel”.

Kásler Miklós és Ö. Kovács József
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

A miniszter kiemelte azt is, hogy – miként a többi vértanú – Kiss Ernő sem menekült el a felelősségre vonás és az ítélet elől. Az első golyó a vállán érte, ezért ő maga vezényelt újabb sortüzet a kivégzőosztagnak, így végül három lövést kapott.

A levelet Kiss Ernő féltestvérének, Juliana von Leeuwen bárónőnek címezte. A sorokból kiderül az is, hogy a bárónő és családja komoly erőfeszítéseket tett, hogy kegyelmet szerezzenek a tábornoknak, ám sajnos nem jártak sikerrel.

Kiss Ernő honvéd altábornagy

Németh György főlevéltáros beszédében ismertette: a most előkerült többoldalas levél tartalmában igazodik a két korábbihoz. Hitelességét erősíti az is, hogy a család címerével ellátott, saját fejléces papírra íródott.

Kiss Ernő dúsgazdag örmény családban született, egyike volt a kevés magas rangú császári tisztnek, akik átléptek a magyar honvédségbe, hogy szolgálhassanak a szabadságharcban. Egész életében bőkezűen adakozott, iskolákat, parókiákat alapított, az uralkodó számára saját színes- és nemesfém készleteiből ajánlott fel, még magának Haynaunak is nagy összegeket kölcsönzött.

Németh György főlevéltáros
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Kiss Ernő a magyar huszáreszmény megtestesítője volt

A szabadságharc kezdetétől a szerb felkelők ellen harcolt, nevéhez fűződik az első jelentős magyar győzelem, a perlaszi szerb megerősített tábor elfoglalása. A pákozdi csata előtt majdnem őt bízták meg a magyar fősereg irányításával. Az 1849. januári pancsovai vereség után lemondott a délvidéki hadtest irányításáról, ezt követően adminisztratív munkát végzett, többször helyettesítette a hadügyminisztert – mondta el Németh György. Levelének egyik legkifejezőbb részlete is jól példázza, milyen ember volt Kiss Ernő:

„ne haragudj senkire, bocsáss meg ellenségeimnek”

Ö. Kovács József, az Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese beszédében kiemelte: az 1848-49-es szabadságharc az egyik legfontosabb sorsforduló a magyar történelemben és nemzeti emlékezetben. Az aradi vértanúkra példaképként tekinthetünk, minden hozzájuk kötődő emlék a magyar nemzeti identitás szerves része, hiszen egy nemzetet történelmének bukásai és felállásai tesznek nemzetté.