A plakát az akadémián márciusban nyíló Cranach-kiállításra toborzott - volna - látogatókat a metróban. A London Underground vezetősége válaszul a metró szabályzatát idézte, amely tilt minden olyan hirdetést, amely "férfiakat, nőket vagy gyermekeket szexes módon ábrázol, félig vagy egészen lemeztelenített testüket mutatja nyíltan szexuális összefüggésben".
"Emberek milliói szállnak a metróra minden nap és nincs más választásuk, mint hogy lássák a kihelyezett hirdetéseket" - magyarázta a Transport for London nevű, a tömegközlekedést irányító szerv szóvivője. "Az utazók minden kategóriájára gondolnunk kell, arra kell törekednünk, hogy ne döbbentsék meg őket a hirdetéseink".
Ezzel szemben John Whittingdale, a brit alsóház kulturális- és médiabizottságának elnöke "tökéletesen eszementnek" minősítette a metró döntését, hozzáfűzve: "Ezt a képet vagy ötszáz éve festették. Elképzelhetetlen, hogy ez a klasszikus festmény bárkit is sokkolna. Felhívom a London Underground vezetőit, gondolják meg még egyszer a döntést!"
A tekintélyes és frivolnak korántsem nevezhető Royal Academy szóvivője ugyancsak csalódottan nyilatkozott. "Nagyon kiábrándító dolog ez, a (tiltó) döntést el sem akartuk hinni. Nevetséges, hogy napjainkban ne lehessen plakátra vinni egy ötszáz éves képet...".
A TFL azonban végül felülvizsgálta saját döntését. A hivatalos indoklás egyszerű volt: nem ítélhetnek mindig helyesen abban a reklámáradatban, amivel folyamatosan bombázzák őket. A valódi ok azonban az volt, hogy a TFL köznevetség tárgya lett e viktoriánusan prűd döntésével.
Van persze, ahol problémamentesen bevált a földalatti kampány: a francia nemzeti könyvtár (BNF) december elején megnyílt, csak 16 éven felüliek által látogatható erotikus kiállítása az év végi ünnepek idején fellebbentette a leplet csábos titkairól - a párizsi metróban.
(Múlt-kor/MTI)
