Kitüntetés a hagyomány ápolásáért

Dr. Mladen Andrlić, a Horvát Köztáraság magyarországi nagykövete nyújtotta át a díjat a horvát köztársasági elnök nevében azoknak a kiváló magyar állampolgároknak, tekintélyes értelmiségieknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben építették a Horvát Köztársaság és Magyarország, illetve a horvátok és a magyarok közötti politikai, kulturális és tudományos kapcsolatokat. A Horvát Köztársaság elnöke a Marko Marulić arcképével díszített Horvát Hajnalcsillag Érdemrendet adományozta Lőkös István akadémikusnak. Továbbá Horvát Pleter (Hármasfonat) Érdemrendet adományozott Veszely Jelena szobrásznak, Firtl Mátyás országgyűlési képviselőnek, prof. dr. Gadányi Károly professzornak, dr. Hóvári Jánosnak és dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésznek. ?Meggyőződésünk, hogy ők valamennyien a jövőben is népszerűsíteni fogják a horvát kulturális és tudományos értékeket Magyarországon, valamint a horvát?magyar összefogást az európai közösségen belül? ? mondta el az átadáson a nagykövet.

?Példátlan az európai történelemben ez a nyolcszáz évig tartó közös államiság, főként akkor, amikor egy másik nyelven ugyanazokat a gesztusokat, kultúrát, reflexiókat olvashatjuk? ? fogalmazott dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész. Hozzátette: sajnos mind a tömegtájékoztatásunkban, mind az oktatásunkban csekély mértékben van jelen Horvátország, annak ellenére, hogy évente csaknem félmillió ember megy oda nyaralni. Pedig az ország tele van magyar vonatkozású relikviákkal, ezek azonban kimaradnak az útikönyvekből, mert a magyar turista olyan útikönyveket olvas, amelyeket angolból fordítottak magyarra.

Dr. Hóvári János, aki a Zrínyi-emlékévben nyújtott áldozatos munkájáért kapta meg az elismerést, méltatásakor elhangzott: ?a 2016-os év folyamán nagyban hozzájárult az emlékév keretében szervezett programok rendkívül sikeres megvalósításához, valamint a horvát és a magyar nép között a közös történelmen és kulturális örökségen alapuló baráti, jószomszédi viszony továbbmélyítéséhez. Fő szervezője volt az emlékév Szigetváron megrendezett központi rendezvényeinek, ezenkívül jelentős segítséget nyújtott az Eszéki Nemzeti Színház vendégszerepléséhez a Magyar Állami Operaházban, ahol bemutatták a Nikola Šubić Zrinski című horvát nemzeti operát.

A TOVÁBBI DÍJAZOTTAKRÓL

Lőkös István akadémikus a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja. Horvát és magyar nyelven harminc műve jelent meg. Tudományos munkásságának túlnyomó részét a horvát és a magyar irodalom szövevényes kapcsolatainak szentelte, melyeket tanulmányok, kritikák, esszék, cikkek, szerzői kötetek és fordítások formájában tett közzé. Ő volt az első, aki magyar nyelven megírta a horvát irodalom történetét, magyarra fordította Marko Marulić Judita és Suzana című műveit, írt a horvát irodalom nagyjairól, Miroslav Krležáról, Ksaver Sandor Đalskiról és Anton Gustav Matošról. Három ízben is neki ítélték a Horvát Írószövetség Davidias-díját, 2003-ban pedig a horvát kultúra nemzetközi népszerűsítéséért elnyerte az INA-Díjat.

Veszely Jelena horvát és szlovák gyökerekkel is rendelkező magyar képzőművésznő, Ivan Meštrović horvát szobrászművész legidősebb ma élő tanítványa. Habár 1948-ban végleg elhagyta Horvátországot, továbbra is eleven emlékeket őriz a múlt század ?30-as és ?40-es éveinek horvát művészeiről és közéleti személyiségeiről. Hosszú és gazdag pályafutása során számos nagyméretű szobrot alkotott, amelyek Magyarország-szerte a köztereket díszítik. Később a kisplasztikák váltak a kedvenceivé, melyek témája legtöbbször a család. Művészetének egyik kuriózumát képezik a ?70-es években varrógéppel készült cérnagrafikák, de készített portrékat is közismert személyiségekről, akvarelleket, bronz domborműveket és egyéb alkotásokat. Művészete, kiállításai és egész élete hidat képeznek a két ország és a két nép kultúrája között.

Firtl Mátyás több éve a Magyar Országgyűlés nagy tekintélyű képviselője. Jelenleg az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportján belül a Magyar?Horvát Baráti Tagozat elnöke, valamint a Magyar?Délkelet-Európai Baráti Tagozatok csoportjának elnöke. Burgenlandi/Gradistyei horvátként eddigi politikai és társadalmi munkája során folyamatosan a Horvát Köztársaság, valamint a horvát?magyar kétoldalú kapcsolatok előmozdítása érdekében tevékenykedett. A Magyar Országgyűlés egyedüli horvát származású képviselője, aki szavazati joggal rendelkezik.

Prof. dr. Gadányi Károly pályafutása során több mint 210 szlavisztikai?kroatisztikai tudományos cikket és munkát jelentetett meg, egyike a legkiemelkedőbb magyarországi kroatistáknak. Több évig volt a szombathelyi szlavisztikai tanszék vezetője, valamint más magyarországi és horvátországi egyetemek állandó, illetve vendégtanára. Nyugdíjba vonulása előtt a Savaria Egyetemi Központ rektora, majd elnök-rektorhelyettese volt. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Tagja volt a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszéke alapítóbizottságának. Gadányi professzor úr jótékonysági tevékenységet is folytat, szülőhelyén a nevét viselő alapítvánnyal a tehetséges diákoknak nyújt anyagi segítséget. Aktívan részt vesz Zrínyi Miklós örökségének ápolásában.

Dr. Kiss Gy. Csaba József Attila-díjas irodalomtörténész, művelődéstörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Egyebek mellett a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológiai Tanszékén volt vendégtanár, a horvát?magyar kapcsolatokkal foglalkozó több nemzetközi szimpózium szervezője és résztvevője. A Magyar Írószövetség tagja. A magyar?horvát kapcsolatok elkötelezett híve és kutatója, mellyel több munkájában is foglalkozik. Önálló művei közül kiemelendő a Közép-Európa, nemzetek, kisebbségek, a Nálunk és szomszéd nemzeteknél, az Ariadné, avagy bolyongások könyve, a Nemzetek és előítéletek. Esszék, tanulmányok az Adriától a Balti-tengerig és a Budapest ? Zágráb. Oda-vissza című kötetek. Ugyanakkor részt vett fontos kötetek szerkesztői munkájában is: ilyen például a Croato-Hungarica Évkönyv a magyar?horvát államközösség 900 éve alkalmából, illetve az önállóan szerkesztett Fiume és a magyar kultúra. Magyar írók az Adrián, valamint az Adriai képek című gyűjtemény. A Zágrábi Egyetem Hugarológiai Tanszékenek tanáraként folyékonyan megtanult horvátul. Írásaival és össztevékenységével jelentősen hozzájárult a két nép kulturális közeledéséhez.