Kitüntették Rácz Gábor zománcművészt és Bráda Tibor festő- és üvegművészt

A kitüntetéseket a testület nevében a konferencia elnöke, Veres András püspök adta át szerdán Budapesten. Az eseményen részt vett Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök is – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az MTI-vel.

A díjjal a püspöki konferencia elismerését
fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet az alkotók a keresztény kultúra
továbbadásáért végeztek.

Rácz Gábor zománcművész 1951-ben született
Budapesten, keresztény családban nőtt fel, édesapja festőművész volt, édesanyja
portréfestéssel foglalkozott. Diplomáját 1974-ben szerezte a Magyar
Iparművészeti Főiskolán, ahol mestere Schrammel Imre volt. Szabadfoglalkozású
iparművészként a zománcművészet és a liturgikus terek rendezése a fő profilja.
Tanulmányai és családi háttere miatt felfogása alapvetően festői, a
festőzománc-eljárásokat alkalmazza.

Vallásos, metafizikus táblaképigényű zománcos alkotásait elsősorban acéllemezre készíti, amelyeken finom transzparens felületeket hoz létre, majd ezt egyes művein zománcozott rézfólia-applikációval egészíti ki.

Kortárs egyházművészként legjellemzőbb munkái a keresztény szakrális terekbe készült nagyméretű zománcművei, ezekhez gyakran a templom liturgikus terének rendezése is társult.

Tagja a CreativKreis International nemzetközi művészegyesületnek, 1992 óta a szervezet magyarországi elnöke, alapító tagja a Tűzzománcművészek Magyarországi Társaságának. Számos egyéni kiállítása volt többek között Budapesten, Miskolcon, Esztergomban, Szentendrén, Szombathelyen és Tihanyban, Németországban és Ausztriában. Csoportos kiállításokon is megjelentek munkái Magyarországon kívül Európa számos országában és Kanadában.

Bráda Tibor festőművész 1941-ben született Karcagon. Szülei pedagógusok voltak, édesapját 1944-ben veszítette el a második világháborúban. Ifjú korától a festészethez vonzódott, középiskolai tanulmányait 1956-tól a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végezte, ahol Újváry Lajos festőművész volt a szaktanára.

Érettségi után 1960 és 1967 között a Képzőművészeti Főiskolán a festészetet Pap Gyula, Sarkantyu Simon és Szentiványi Lajos mesterektől tanulta, 1969 és 1971 között Derkovits-ösztöndíjat kapott. A Képzőművészeti Főiskolán 1971-től tanársegédként, majd tanárként, végül 1987-től főiskolai docensként dolgozott.

Festészetét meghatározza a színek kezelése, figurális képeit a határozott színkezelés, a színek finom összhangja jellemzi.

Korai, sötétebb tónusú festmények után az 1970-es évek második felében gazdag koloritú, oldott festésű, kontrasztos színkompozíciókat alkotott. Az 1980-as évek közepére színvilága a pasztellszínek felé tolódott, az 1990-es években nagy formátumú festményeket alkotott.

Számos díjat kapott, többek között 1984-ben
Munkácsy-díjat, majd 2002-ben Magyar Arany Érdemkeresztet. Több egyéni
kiállítása volt Budapesttől Miskolcig, Simontornyától Székesfehérvárig,
Dombóvártól Debrecenig, egyes munkái eljutottak Európa több országába és a
kontinensen túlra is.

Bráda Tibor a DunapArt alkotóközösség művészeti vezetője, a magyar festészet napjának alapítója.

Nyitókép: Magyar Kurír/Lambert Attila