Mint számos más kínai, Csang Kaj-sek is több nevet viselt élete folyamán. A kínai névadási szokások eltérnek az európaiaktól, egy személy neve többször is változhat élete folyamán, ráadásul egyazon névnek is több írásmódja létezik. Ezek a nevek nem úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a születési név és a felvett név a nyugati kultúrkörben, a kínai névváltozatok nagyjából egyenértékűek.
A négy, másfél-másfél méter magas, fémből készült írásjelet daruk segítségével szerelték le a munkások a Tajpej belvárosában lévő, palotaszerű emlékcsarnok homlokzatáról. Csang-párti és -ellenes tüntetők nézték a leszerelés munkálatait; rohamrendőrök álltak közéjük, nehogy összetűzés robbanjon ki. Az előző napon egy teherautósofőr szándékosan belehajtott tévéoperatőrök egy csoportjába az emlékmű előtt, egy embernek súlyos sérülést okozva. A rendőrök olyan zászlót találtak a teherautóban, amilyet Kína és Tajvan újraegyesülésének hívei szoktak lengetni tüntetéseiken.
A tajvani kormány kampányt folytat azért, hogy a sziget teljesen szakítson a néhai diktátor örökségével. A Csang halála után létrehozott Nemzeti Csang Kaj-sek Emlékcsarnok - mauzóleum - épületét meghagyta, de ez év elején átalakíttatta a demokratikus mozgalom emlékcsarnokává. Eltávolíttatta az exdiktátor nevét a tajpeji nemzetközi repülőtér fogadócsarnokáról és a Csang-szobrokat a sziget laktanyáiból.
Csang Kaj-sek - uralmának teljes ideje alatt (1949-1975) - kitartott az egy Kína elve mellett, vagyis amellett, hogy Tajvan Kína része, és helyre kell állítani Kína egységét, amint megérik az idő (gyakorlatilag amikor megbukik a kínai kommunista állam). Csen Suj-pien jelenlegi elnök és függetlenségpárti Demokratikus Haladó Pártja határozottan elveti az egy Kína elvét, és céljának tartja, hogy előbb-utóbb nemzetközi jogilag elismert függetlenséggé alakítsa át Tajvan jelenlegi de facto önállóságát.
A megfigyelők összefüggésbe hozzák a Csang örökségének eltörléséért folytatott kormánypárti kampányt és az ellentábor heves tiltakozását a jövő márciusban esedékes tajvani elnökválasztással. Frank Hszie, a Demokratikus Haladó Párt (DPP) és Ma Jing-csou, az ellenzéki nacionalisták elnökjelöltje várhatólag a Kínához fűződő viszony kérdésére összpontosít majd kampányában. A nacionalisták mind a mai napig kitartanak az egy Kína elve mellett, céljuknak tekintik a majdani újraegyesülést.
A DPP igyekszik felgerjeszteni hagyományos szavazótáborában a Kína- és Csang-ellenes érzelmeket, hogy mozgósítható legyen az elnökválasztási voksolásra, s a kormány ennek jegyében indította "csangtalanító" kampányát - vélik elemzők. Tajvan és Kína a huszadik század kínai polgárháborújának utolsó szakaszában vált külön, amikor Csang és a vezetése alatt álló Nemzeti Párt (Kuomintang) vesztett a szárazföldön Mao Ce-tung kommunista erőivel szemben, s a nacionalisták a kínai szárazföld délkeleti partjaitól 160 kilométernyire fekvő szigetre menekültek.
(Múlt-kor/MTI)
