fbpx

Kőbe vésett tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli várárok feltárásakor

Rejtélyes, a középkorban kőbe vésett tenyérnyomot találtak a Jeruzsálem körüli száraz várárok feltárásakor az izraeli régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán.

A handout picture provided by the Israel Antiquities Authority on January 25, 2023 shows a Israeli archaeologist pointing at a hand imprint that was discovered carved into a 1,000-year-old dry moat that surrounded Jerusalem’s Old City during excavations of defencive fortifications. - Israeli archaeologists said today that they are trying to uncover the meaning of a recently discovered hand imprint carved into the stone wall of an ancient moat outside Jerusalem's Old City. The imprint, which may been made as a "prank", was found in a thousand-year-old moat exposed during works to expand a road in Israeli-annexed east Jerusalem near Herod's Gate, the Israeli Antiquities Authority said. (Photo by Israeli Antiquities Authority / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / HO / ISRAEL ANTIQUITIES AUTHORITY" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

A rejtélyes tenyérnyomot a vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán találták, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította.

A mai várfal melletti I. Szulejmán szultán utcában felújítják az útfelületet, és a munkálatok során régi korok építészeti nyomaira leltek, és ezért ki kellett hívni a régészeket, akik egy, a 10. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel. A várost egykor körülvevő árkot védelmi okokból építették, hogy megfékezze a lovakon és ostromgépezettel érkező középkori hódítókat. A korabeli feljegyzések szerint a keresztes lovagok ostromuk kezdete előtt feltöltötték ezt az árkot, hogy eszközeikkel és katonáikkal közelebb kerülhessenek a falakhoz. A nagyvilágban általában feltöltötték vízzel a várárkokat, azonban a Szentföldön található középkori, többször a keresztesek építette várak körül száraz árkok húzódtak, mert nem volt víz a megtöltésükhöz.

Az európai erődök és kastélyok köré ásott, vízzel teli árkok jól ismertek.

A jeruzsálemi védmű száraz árok volt, amely mélységével és szélességével lelassította a katonák mozgását – hangsúlyozta az IAA Facebook-oldalán az ásatásokat vezető régész, Zubair Adavi.

„A középkorban, a 10. századtól felhúzott falak sokkal erősebbek voltak a maiaknál, és már korábban is hatalmas árok vette körül ezeket” – emlékeztetett Amit Ram, az IAA jeruzsálemi igazgatója. „A lovagi csaták, a kardok, nyilak és lovasok rohamainak korszakában Jeruzsálem erődítményei félelmetesek és kifinomultak voltak számos olyan alkotóelemmel, amelyek a várost megrohamozó hatalmas seregek megállítását szolgálták. A középkori hódítóknak egy mély árkon és két vastag falon kellett áthaladni, miközben a város védői tüzet és kénkövet záporoztak a falakról. Igazi pokol volt. Ráadásul a város erődítményei között rejtett alagutak is voltak, amelyeket az IAA régészei már korábban feltártak. Ezekből az alagutakból előbújtak a város védelmezői, lecsaptak az ellenségre, és egy szempillantás alatt visszatértek a városba” – tette hozzá.

„Nem tudjuk, hogy a kézlenyomatot vandalizmusból, csínytevésként faragták-e a kőbe, vagy jelképez valamit, és valójában valamilyen irányba mutat” – magyarázták a kutatók az árok mélyén talált rejtélyes vésetről.

Nyitókép: AFP/Izraeli Régészeti Hatóság

A rovat további cikkei