Jacques Offenbach utolsó, befejezetlenül maradt színpadi műve, a Hoffmann meséi a zeneszerző arra tett kísérlete volt, hogy a számára a hírnevet és sikereket meghozó könnyed, édeskés operettek, valamint A rajnai sellők 1864-es bukását követően az opera műfajában is maradandót alkosson. Bár a párizsi Opéra-Comique-ban megtartott 1881-es bemutatót már nem érhette meg, terve sikerrel járt: fantasztikus operája, amely a német romantikus író, E. T. A. Hoffmann írásain alapul, máig az egyik legtöbbet játszott francia zenés színpadi alkotás.

A darabban az operacsillag Stelláért rajongó Hoffmann egy szerelmes vitát kötvetően az italban keres vigaszt. A kapcsolat rendezésétől titokban ketten is el akarják téríteni: a Múzsa, aki Hoffmannt magához és az alkotáshoz igyekszik visszacsábítani és Lindorf tanácsos, aki Stellát magának szeretné megszerezni. Hoffmann az iszogatás közben barátai unszolására három történetet oszt meg korábbi szerelmeiről: Olympiáról, akiről kiderült, hogy egy automatizált gépezet, Antoniáról, akinek az éneklés iránti vágya az életébe került és Giuliettáról, a ravasz prostituáltról, aki tükörképét csalta ki a művésztől. Hoffmann boldogságának mindhárom esetben egy Lindorfra emlékeztető, ördögi figura mesterkedése lett a veszte.

Díszletállítás
Fotó: Nagy Attila
A Hoffmann meséiből a fennmaradt kéziratok alapján számos változat született. A Magyar Állami Operaház most a legismertebb, 1907-es kiadás alapján mutatja be a darabot.

Az opera előadástörténetének hagyományai ugyancsak megoszlanak a tekintetben, hogy Hoffmann szerelmeit a színházak egy vagy több énekesre bízzák. Az embert próbáló feladatra itthon is csak kevesen vállalkoztak a Magyar Állami Operaház vezető szopránjai közül. Sándor Erzsi, Ágai Karola és Kukely Júlia nyomdokain most Kolonits Klára mutatkozik be a bravúrszerepkörben, míg a másik szereposztásban tehetséges fiatal művészek, Jónás Réka Piroska (Olympia), Horti Lilla (Antonia), Ádám Zsuzsanna (Giulietta) és Bernáth Éva (Stella) alakítják Hoffmann kedveseit. Rangos partnereik az előadásban László Boldizsár/Nyári Zoltán (Hoffmann), Kálmán Péter (Lindorf/Coppélius/Miracle/Dapertutto), Mester Viktória (Múzsa/Nicklausse), valamint Szappanos Tibor, Gábor Géza, Pataki Bence és Kőrösi András.

Színpadi próba
Fotó: Rákossy Péter

Az eredetileg a 2020/21-es A francia múzsa szezonja elnevezésű tematikus évadba tervezett előadást Székely Kriszta állítja színpadra, akinek több egyfelvonásos kamaraelőadás (Saint-Saëns: A sárga hercegnő, Mezei Gábor Péter: A ravatallal szemben, Lendvai Kamilló: A tisztességtudó utcalány) után ez az első nagytermi rendezése az Operában. A rendező Hoffmann történeteit egyfajta spirituális utazásként értelmezve egy vasúti váróterem bárjába helyezte a cselekményt. A látványosnak ígérkező díszletek Pallós Nelli, a jelmezek Pattantyus Dóra tervei nyomán készültek, a táncosokat Gergye Krisztián koreografálta. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) Kesselyák Gergely vezényli.

A Hoffmann meséi az évadban négy alkalommal, a december 4-i premiert követően 7-én, 9-én és 15-én látható az Erkel Színházban.

Nyitóképünkön az előadás próbája. Fotó: Berecz Valter