Kolozsi László: Mi nem akarunk elvből kizárni filmeseket
Idén már nem lesz Magyar Mozgókép Fesztivál, viszont augusztus 27–29. között visszatér a Filmpiknik Veszprémbe és Balatonfüredre. Az új alapokra helyezett filmes találkozó nem rivalizál a budapesti filmszemlével, viszont megmutatja az előző év fontos alkotásait, és ismét filmünnepként igyekszik közelebb hozni egymáshoz a szakmát és a közönséget. Kolozsi Lászlóval, a Veszprém–Balaton Filmpiknik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Kolozsi László forgatókönyvíró- dramaturg a Filmreform 2026 egyik kezdeményezője volt, de kilépett a vezetőségből, amikor elvállalta az eredeti szándékokhoz visszatérő veszprémi filmpiknik művészeti irányítását. A beszélgetés azzal a megállapítással indult, hogy a korábbi NFI által szervezett MOZ.GO, mint a magyar filmek és filmesek találkozója, alkalmatlanná vált a kitűzött célra. Részletesen is elmondta, hogy szerinte miért:
„Az első évben, amikor még a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program szervezte az eseményt, egy filmes ünnepet akartak meghonosítani a régióban. Így indult el 2020-ban a Filmpiknik. Az első, tulajdonképpen pilot-évben még moderált szakmai beszélgetéseket, változatos programokat szerveztek a filmek mellé, és tényleg sokan eljöttek minden úgynevezett »oldalról«. Mindez az NFI rátelepedésével, tehát a Káel Csaba-érával változott meg. Bejött az új név, a MOZ.GO, és lett egy fesztivált záró, túlméretezett, tartalmában is végletesen megosztó díjkiosztó ünnepség. Ezzel a fókusz a beszélgetésekről, az egész találkozó jellegéről, arról, hogy ez valóban a szakmát összekötő filmes ünnep legyen, áttevődött a hangsúly arra, hogy ez egy hivatalos, államilag támogatott rendezvény. A fesztivált záró, nagyon sok pénzbe kerülő protokolleseményen alapvetően a kedvezményezetteket ünnepelték szakmai és életműdíjakkal. Az első dolgunk az volt, hogy ezt a díjkiosztó ünnepséget elfelejtjük, az erre, illetve a díjakkal járó pénzekre előirányozott összeget pedig másra fordítjuk.”
Arra a kérdésre, hogy miért és milyen formában folytatják a filmfesztivált, azzal kezdte a választ, hogy Veszprém mint helyszín hasonlít azokhoz a nagy filmes eseményekhez, amelyeket kisebb városokban rendeznek meg nagy sikerrel Európa-szerte. Ilyen például a patinás Karlovy Vary-i fesztivál, ahol az utcán is össze lehet futni neves filmesekkel, híres színészekkel. Tehát egy Veszprém méretű város ideális helyszín egy ilyen találkozóra, amire ráerősít a Balaton közelsége is, ráadásul nincs messze a főváros sem.
Azzal kapcsolatban, hogy Budapesten újraéledt a Magyar Filmszemle, Kolozsi leszögezte, hogy fel sem merült bármiféle versenyhelyzet, többek közt ezért sem tartanak idén Veszprémben díjkiosztó ünnepséget.
„Olyan munkákból is kevés lesz, amit Veszprémben vetítenek le először nagyközönség előtt, tehát a Filmpiknik nem premier, hanem beszélgetés- és találkozófókuszú. Itt az a lényeg, hogy elővegyük, megnézzük vagy újranézzük a tavalyi év alkotásait, és beszélgessünk róluk. Lesz persze premier is, illetve több rövid- és animációs film, amit máshol nem nagyon lehetett eddig látni, legföljebb a Friss Húson vagy kisebb szakmai fesztiválokon.”
Megkerülhetetlen kérdés, hogy az utóbbi években egyre növekvő sebességgel polarizálódó világban ez a rendezvény képes-e közelebb hozni az oldalakat, vagy legalább párbeszédeket indukálni a szakmán belül. Természetesen először itt is a korábbi rendszer hibáit próbálják feltárni, megfogalmazni.
„Próbáltunk olyan kísérőrendezvényt is szervezni, ahol kiderülhet, hogy milyen ismert alkotók filmterveit utasították el, és miféle indokokkal. Érdekes lehet erről hallani mondjuk Pálfi György vagy Török Feri beszámolóját, hogy csak két nevet említsek a rendkívül hosszú listáról. Az is jó téma, hogyan változott, változik a helyzet, érdemes-e például a régi filmterveket beadni. Tehát lesz egy ilyen kibeszélős, megbeszélős része is Filmpikniknek, de rengeteg kísérőeseményt is tervezünk, amitől jó hangulatú, és semmiképp sem lesz merev protokolláris az egész.”
Kiderült, hogy a szakmából azokat sem akarják feltétlenül kiseprűzni, akik az előző érában is dolgozhattak.
„Amikor létrehoztuk a Filmreform 2026 nevű filmes szakmai kezdeményezést, csaknem negyven szakmai szervezet részvételével, az egyik első nagy rendezvényen azt mondtam, hogy a szakma és a támogatási rendszer rendbetételének egyik fontos tétele az, hogy nem szabad a »most mi jövünk« rendszerben gondolkodni. Abban is különbözünk az előzőtől, hogy mi nem harsogjuk, hogy most már a miénk a pálya. Ha valakinek van egy jó filmterve a régebbi kedvezményezettek közül, és arra azt mondja szakma, hogy oké, akkor arra is támogatást kellene adni. Szerintem. Vannak egyébként olyanok is, akik azt mondják, hogy nem.
Tény, hogy nem feltétlenül a rendezők vagy a forgatókönyvírók, de a technikai stábok igen. Tehát nagyon nehéz lenne szétválasztani, hogy ki az, aki a NER kedvezményezettjének minősül, ki kapott, ki nem kapott pénzt, ki az, aki teljesen elhatárolta magát. Szerintem ez elég bonyolult helyzet, és már ezért sem érdemes tovább terhelni a légkört azzal, hogy kizárunk vagy listázunk.”
Azt is hozzátette a filmpiknik művészeti vezetője, hogy aki csalt, túlárazott, lopott és egyéb bűncselekményt követett el, annak viselnie kell a következményeket, de ez a rendőrség és az ügyészség dolga, tehát nem szakmai kérdés.
Valószínűleg ebbe az irányba mutat az a tény, hogy az idei filmpiknik programjában szerepel Káel Csaba idén bemutatott rendezése is. Ezt szikár szakmai okokkal magyarázza a Filmpiknik művészeti vezetője:
„A Magyar menyegzőt nagyon sokan, csaknem 200 ezren látták, tehát nem gondoltuk azt, hogy ki kellene hagyni egy olyan magyar filmes eseményről, ahol az elmúlt év fontos munkáit vetítjük.
– Tehát Káel Csaba, aki a választások után önként mondott le a magyar filmgyártás irányításáról és az NFI vezetéséről, idén is ott lehet Veszprémben a saját filmje okán – vonom le az evidens következtetést. Azt Kolozsi László sem tudhatja, hogy az NFI korábbi vezetője ott lesz-e, bár nyilván van erre vonatkozó tippje, viszont megerősítette ezzel kapcsolatos állásfoglalását:
„Van véleményem a film kvalitásairól, de Káel Csaba mégiscsak behozott egy csomó nézőt egy új magyar filmre. Tehát mi nem akartunk elvből kizárni filmeseket.”
Nem tudtam megállni, és megkérdeztem, vajon Rákay Philip is részt vesz-e az eseményen, vagy valamelyik szakmai beszélgetésen, vitán. Az irreális ötletre reális választ kaptam.
„Az ő személye inkább a korábban említett beszélgetések témájához tartozhatna. Történetesen annak idején mi is pályáztunk a Petőfi-témában. Az a nagy nap címmel Nyáry Krisztiánnal dolgoztunk rajta. Persze nem kaptunk támogatást, nem így Rákay Philipék a saját forgatókönyvükre, ami akkor még nem tartalmazott steampunkszálakat, viszont erősen hasonlított arra, amit mi adtunk be.
Tehát augusztus közepén ismét a magyar filmről szól Veszprém és Balatonfüred, de határozottan másképp, és más hangulatban, mint a korábbi években. A részletes program itt olvasható.
Nyitóképen Kolozsi László forgatókönyvíró, a Filmreform alapítója. Fotó: Lakatos Péter / MTI