Kolozsvár, kulturális ünneplőben

694 évvel ezelőtt, 1316. augusztus 19-én Károly Róbert Kolozsvárnak visszaadta a kiváltságait, városi rangra emeli, 20-án pedig Szent István államalapító király ünnepét tartjuk. E két jellegzetes nap ihlette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a helyi RMDSZ-t a Kolozsvári magyar napok időpontjának kitűzésére. Az eseményre első alkalommal került sor.

 

A kincses város nyárvégi kulturális élete általában igencsak szegényes, ugyanis a lakók és az itt tanuló főiskolások még a nyaralási lehetőségeket, fesztiválokat keresik, azonban most meglepő módon rengeteg ember látogatta a különböző rendezvényeket.

 

A szerdai nyitónapon, a Háromszék táncegyüttes Böjttől böjtig előadásán zsúfolásig telt meg a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A darab az élet folytonosságára, az idő múlására reflektált, népszokások, a népi játékok, mozgásszínházi elemek kavalkádja hatásos művészi produkciót eredményezett, a közönség négyszer is visszatapsolta az előadókat. Előadás után pedig a szórakozni vágyó ifjúság a társulat zenészeivel mulathatott együtt a Spritz kávéházban, ahol a művészek népi muzsikával rukkoltak elő. Amikor már mindenki kedvére kitáncolta magát, jött az igazi meglepetés: a lokálba besétált Nagy Feró, a Beatrice énekese, hogy ismerkedjen, barátságot kössön a lokálban mulatozó írókkal, költőkkel, színészekkel, kíváncsi rajongókkal.

 

A második nap a képzőművészetnek kedvezett. Érdemes kiemelni a Kolozsvár képekben tárlatot, a város nevezetes épületeiről szóló diákrajz-kiállítást és főiskolások munkáit. Kora este valóságos irodalmi arcképcsarnok mutatkozott be a Bulgakov kávéházban. Szentes Zágon Erdélyi magyar irodalmi portrék és helyzetképek fotókiállítása Faludy György, Szőcs Géza, Orbán János Dénes és több más ismert irodalmár portréját, izgalmasabb életképeit mutatta be. Mindezek mellett a várossal kapcsolatos dokumentum- és játékfilmeket vetítettek a filmnapok keretén belül, valamint megnyílt az Erdélyi Kézmíves Céh által szervezett vásár. Este a koncerteké, a buliké volt a terep: Nagy Feró ezúttal nemcsak a Spritz kávézóban, a színpadon is megmutatta magát, a nagykoncertet a helyi Knock Out zenekar fellépése vezette be.

 

Augusztus huszadikán a Házsongárdi temetőt és a város más nevezetességeit tekinthették meg az érdeklődők. Látványos esemény volt a jurtakiállítás, az íjászbemutató, a Szent István-napi Néptánctalálkozó, az István, a király rockopera vetítése és a különböző múzeumok standjainak kiállítása is. Este pedig a világhírű Hot Jazz Band koncertjén a húszas, harmincas évek jazz, swing világába kóstolhattunk bele.

 

A gyerekek szórakoztatásáról is gondoskodtak a szervezők, pénteken ugyanis a János Vitéz Bábszínház lépett színre és sor került a Cimbora mesedélutánra is, ahol kortárs írók, költők meséiből, gyerekverseiből kaphattak ízelítőt a legkisebbek, Orbán János Dénes, László Noémi és Sántha Attila közreműködésével.

 

A Passeggio tánccsoport reneszánsz táncokból mutatott be válogatást, az előadást táncház követte, ahol a szervezők a botlábúaknak sem hagytak békét, néhány alapvető reneszánsz lépést mindenkinek el kellett sajátítania.

 

A fesztivál a román nemzetiségűeknek is kedvezett, Bréda Ferenc és Karácsony Zsolt előadása Kortárs erdélyi magyar írók románul címszó alatt kerekasztal-beszélgetésre kerített sor. A beszélgetésből leszűrődött: Erdélyben több magyar írót is lefordítottak román nyelvre, a magyarul tudó román alkotók az anyaország fele is kacsingatnak, Kertész Imre, Esterházy Péter, Bartis Attila művei a legvonzóbbak műfordítás tekintetében. Több antológia, műfordításkötet látott már napvilágot, azonban még mindig vannak hiányosságok - állapították meg a meghívottak. Összegzésképp leszűrték: állami támogatás nélkül nem lehet a műfordítás műfaját fellendíteni, továbbá szükségesnek tartják fordítóházak alapítását is.

 

Estefelé a Kaláka és a Kalapos Jazz Band azokat szórakoztatta, akik a megzenésített verseket kedvelik. Mindkét koncerten nagyszámú érdeklődő csodálta Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós költeményeit.

 

A vásárnapi záróünnepség feltette a pontot az i-re, a Transilvania Filharmónia Vivaldi Négy évszakát adta elő, a hangversenyen annyi érdeklődő volt, hogy egy gombostűt sem lehetett leejteni.

 

Akik pedig a pajzán, erotikus irodalmat kedvelik, koncert után Orbán János Dénes Mesék idegbeteg felnőtteknek humorestjéből is kivehették részüket. A Bulgakov kávéházban a lépcsőn is ácsorgott a nép. Orbán meg is jegyezte: ?ő mindig tudta, hogy Erdélyt a költők vezetik, az irodalomnak nagy a hatalma?. A közönség elégedett volt itt is: fény derült Arany, Petőfi, Janus Pannonius, Csokonai Vitéz Mihály pikánsabb hangvételű írásaira, ?viselt dolgaira? és elmaradhatatlan volt néhány kortárs erotikus mese is.