Minden szerző felett el kell telnie a purgatóriumi időnek, írta Márai Sándor, és ez a vas megyei huszár felett, majdnem száz év után végre letelt, összegyűjtött művei új kötetekben jelentek meg. Békássy Ferenc ősi nemesi család sarjaként 1893. április 7-én született a mai Zsennyén, rövid élete alatt műveiből négy magyar és egy angol nyelvű könyvet adott ki, mielőtt 22 évesen huszár-önkéntesként Bukovinában, Dobronucnál hősi halált halt. A PIM ?Művészbarátságok? című rendezvénysorozatának részeként emlékeztek meg a költőről: írásaiból Formanek Csaba, Pánczél Klaudia és Szekeres Máté adott elő részleteket. A Békássy életével kapcsolatban felmerülő kérdésekre kerekasztal-beszélgetés során Gömöri György költő, író, irodalomtörténész, a cambridge-i egyetem volt professzora, Szörényi László professzor, író, filológus és Weiner Sennyey Tibor költő, író, a DRÓT főszerkesztője, Békássy Ferenc írásainak kiadója és újra-felfedezője próbált választ találni.
Békássy angliai tartózkodásáról először Gömöri György beszélt, elmondva, miért küldte a fiatal költőt és másik öt gyermekét édesanyjuk, Bezerédy Emma az első világháborút megelőző években Angliába, majd arról szólt, miként folytatta Békássy később középiskolai tanulmányait a dél-angliai Bedales Schoolban, majd 1911-től a Cambridge-i Egyetemen a King?s College történettudomány szakán. Mivel az angol nyelvet anyanyelvi szinten beszélte, kezdetben művei is ezen a nyelven láttak napvilágot, a Cambridge-i költők 1900-1913 című antológiában Békássynak már több verse is megjelent. ?A világ, amit felvillant, nagyon közel áll hozzánk?- okolta jelenleg Magyarországon megújuló népszerűségét Gömöri György. ?Ugyanakkor manapság borzasztó nehéz száz évvel ezelőtti szövegekhez hozzáférni?- tette hozzá Weiner Sennyey Tibor. ?El vagyunk távolodva attól, hogy verset olvassunk.?
Békássy Ferenc egybegyűjtött írásai és Békássy Ferenc szerelmes levelei címmel jelentette meg az Aranymadár Alapítvány az elmúlt években az angol-magyar költő összegyűjtött műveit. A Békássy-írásokból adódó egyértelmű kérdést Weiner Sennyey Tibor tette fel: lehet-e valaki világpolgár és közben patrióta is? Szörényi László a kérdésből kiindulva nem csak Békássy hadseregbe való bevonulását, de fontos tanulmányait, a Nyugat költőinek első generációja által írt verseknek Békássy által készített első angol fordításait is felemlítette. De mit gondolhatott a korabeli Egyesült Királyság a magyar irodalomról? ?Úgy tűnhet, mintha ezekkel az írásokkal csupán a Nyugat után indulnának, holott nem erről van szó? ? vélte Szörényi. Az ugyan motiválta őket, de végül e motiváció nyomán egészen mást alkottak. Magát a költőt is idézte, aki fordításainak létjogosultságát így igyekezett igazolni: ?Civilizált népek érdeklődhetnek és érdeklődnek olyan dolgok iránt is, amelyekhez nincsen semmi közük.?
Gömöri György ezt követően a híres Apostolok Társaságról, és Békássynak abban való tagságáról beszélt. Az egyetem legkiválóbb diákjait tömörítő exkluzív irodalmi vitaklubban a fiatal költő olyan, később híressé vált gondolkodókkal állt kapcsolatban, mint Bertrand Russell, Ludwig Wittgenstein filozófusok, Virginia és Leonard Woolf, a korszak angol irodalmának kiemelkedő alakjai, vagy John Maynard Keynes közgazdász. Mint elmondta, Keynes Békássy mentora volt, aki maga ajánlotta az akkor elsőéves költőt a Társaság első külföldi tagjává. Kiemelte: Keynes Magyarországra is ellátogatott 1912-ben, két hetet töltött a zsennyei Békássy-Bezerédy birtokon.
Az esten résztvevő három színész versekkel, valamint szerelmének, Noël Olivier-nek szóló levelekkel érzékeltette az ifjú szenvedélyességét, temperamentumát. Elhangzottak töredékek Békássy Bacchus című verséből is: ?Tölts, fiú, isteni bort!? ? idézte Weiner Sennyey Tibor is, aki a költeményt kedvenc versének mondta. Ezt követően a beszélgetést Békássy hadba vonulására terelte: a költő a pápai kiképzést követően a lovassághoz került huszárhadnagyként. Utolsó, Noël Olivier-nek írt levelében megrendítően szól életről, sorsról, elmúlásról. 22 éves korában bekövetkezett halála megrázta a kor irodalmi nagyjait. ?Mit ér egészség, tehetség, fiatalság, akarat, minden mit ér? Ó ha tudtam volna!?- merengett végzetéről Babits Mihály.
Június 25-én, Békássy halálának századik évfordulóján, Zsennyén a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) mint az alkotóművészet ügyének kiemelt támogatója rendez ünnepélyes megemlékezést. Az eseményre a Békássy örökségét ápolókon túl meghívta a Honvédelmi Minisztérium és az angol nagykövetség képviselőit is. Békássy műveiből egy előadást is láthatnak majd a résztvevők, a rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
További információk: www.alkotomuveszet.hu
Fotók: Csákvári Zsigmond
