Költő, hadvezér, államférfi

A kiállításon bemutatott mintegy száz műtárgy - festmények, fegyverek, nyomtatványok, metszetek, térképek, könyvek és egyéb tárgyak - segítségével megelevenedik egy jelentős személyiség és egy jelentős család története a török háborúk korából. Képek és metszetek mutatják be a Zrínyiek várait és birtokait, Zrínyi Miklós irodalmi munkásságát eredeti könyvek és kéziratok dokumentálják. A kiállítás leglátványosabb része az a portrégaléria, amely Zrínyi Miklós arcképei mellett a család más tagjainak és Zrínyi kiemelkedő kortársainak - például III. Ferdinánd királynak, Esterházy Pálnak, Batthyány Ádámnak, Pázmány Péternek - képmásait vonultatja föl.

A kiállítás legfigyelemreméltóbb képe Rubens tanítványának, Jan Thomasnak Zrínyi Miklósról festett portréja. A pompás arckép több mint háromszáz év után látható ismét Magyarországon. Több Zrínyi-metszetábrázolás a Jan Thomas-féle portré alapján készült. A kiváló minőségű képről alig két évtizede derült ki, hogy nem pusztult el a történelem viharaiban, hanem épségben fennmaradt a Lobkowicz család egyik csehországi kastélyában. A festmény messze kiemelkedik a korszak magyarországi főúri portréi közül és világosan példázza Zrínyi magas reprezentációs igényét. A gróf a képmását az általa elérhető legszínvonalasabb mesterrel, az osztrák császári udvar festőjével, Jan Thomasszal készíttette el, bizonyára Bécsben, a halála előtti években.

A portré a Lobkowicz-gyűjtemény további két Zrínyi családtagot és egy harmadik, magyar főúri gyermeket ábrázoló festményével együtt érkezik a kiállításra. A képmások a Zrínyi-hagyaték egyéb ingóságaival, így a híres könyvtárral, a Szigeti veszedelem kéziratával, a fegyvergyűjteménnyel és talán a levéltárral együtt feltehetően Zrínyi Miklós fiának, Ádámnak az özvegye révén jutottak Csehországba. A török elleni felszabadító harcokban 1691-ben fiatalon és örökös nélkül elhunyt Zrínyi Ádám felesége ugyanis második férjéül cseh főurat választott. A képeket 1860-ban már a Lobkowicz hercegi gyűjteményben katalogizálták. A Prágához közeli Nelahozeves várkastélyát és az államosított gyűjteményt az 1990-es évek elején kapta vissza az ősi cseh nemesi Lobkowicz család, és az ő nagyvonalú kölcsönzésük révén érkezhetett háromszáz év után ismét Magyarországra a remekmű.

A kiállítást november 14-én Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg a Magyar Nemzeti Galériában, ahol 2015. február 8-ig lesz látható. A tárlatot gazdagon illusztrált tudományos tanulmánykötet kíséri, kurátora Veress Ferenc, társkurátora Rostás Tibor.