Ha belépünk, a ma már múzeumnak berendezett egykori lakásba, azt tapasztaljuk, minden úgy van, mintha a háziak csak elmentek volna otthonról. A fogas alatt ott van Csinszka cipője, a régi telefon bármelyik pillanatban megcsörrenhet, a hálószobában lévő sezlonon szétszórva hevernek az újságpéldányok. Pedig közel száz éve, hogy Ady itt lakott feleségével, innen vitték el már nagybetegen a Liget szanatóriumba, ahol 1919 januárjában elhunyt. A helynek a szelleme - s természetesen a Petőfi Irodalmi Múzeum -, azonban őrzi az egykori nagy költő itt maradt tárgyi emlékein kívül a hangulatot, ami egykoron belengte a már ?Istenhez hanyatló árnyék? utolsó másfél évét.
Havas Judit irodalomtörténész, előadóművész, a költő nagy tisztelője, a múzeum minden zegzugának, apró tárgyi emlékének ismerője kalauzolt minket, s válaszol kérdéseinkre.
Mit láthat az egykori középosztálybeli polgári lakásba belépő látogató?
Csinszka, édesapja, Boncza Miklós halála után költözik ebbe a lakásba férjével, Ady Endrével 1917 őszén. Célja egyrészt, hogy egy irodalmi szalont rendezzen be költő férjének és a barátainak, másrészt, hogy megfáradt férje végre nyugodt helyen lakhasson, igazi otthona legyen, hisz addig soha nem volt önálló lakása, szállodákban, hónapos szobákban élte az életét. Ez az elképzelése a fiatal feleségnek csak részben valósulhatott meg, hiszen Ady ekkor már nagyon sokat betegeskedett. A híresebb barátok közül azért megfordult itt Rippl-Rónai József és Krúdy Gyula, illetve Ady ismert támogatója, Hatvany Lajos.
Ki rendezte be akkor a lakást?
Csinszka Adynak meglepetésként szánta a lakás belső kialakítását, ezért csak a 1917 őszén, a berendezés után engedte ide a férjét.
A lakás beosztását úgy alakították ki, hogy kétoldalt egy-egy kisebb szoba Ady és Csinszka külön lakó- és hálószobájaként, illetve a költőnek dolgozószobaként is szolgáljon. Középen pedig, a nagyobb szoba, az úgynevezett kék szalon pedig alkalmas volt vendégek, barátok, pályatársak fogadására. Az előszobából nyílt még a konyha, fürdőszoba, és a külön WC, a konyha mögötti kis helyiség pedig, a cselédlány hálóhelyeként szolgált.
A tárgyak azóta nem mozdultak el ezek szerint a helyükről?
Amit látunk az egy rekonstruált állapot, hisz Csinszka Ady halála után újra férjhez ment, elköltözött innen, a lakást pedig, egy ügyvédcsalád vette meg. Ady születésének századik évfordulóján, 1977-ben vásárolta vissza a Főváros a lakást ettől a családtól, és ezután sikerült az innen elkerült ? még meglévő ? bútorokat itt kiállítani. Egykorú metszetek, fotók, leírások alapján dr. Sára Péter irodalomtörténész állította vissza a hajdan volt állapotot, egyrészt az eredeti darabokkal, másrészt azokat, amik az idők viharában eltűntek, tönkrementek korabeli tárgyakkal pótolta. Az előtérben kitett vagy az albumban megtalálható régi fényképeket tanulmányozva, valóban szinte minden a régi helyén található.
A bútorok jó része Ady idejéből való, mint a telefon, a Mária Terézia korabeli tálaló szekrény, a Csucsáról felhozatott neobarokk garnitúra, amely itt kapott kék huzatot s vált a kék szalon berendezésévé, ahol a vendégeket fogadták. Megtalálhatók, láthatók a kiállításon Ady személyes, mindennapi tárgyai, az órája, papírvágó kése, itatósa, gyufásdoboz tartója is. A falon a művész barátoktól vásárolt vagy kapott képek láthatóak: Tihanyi Lajos, Rippl Rónai József, Czigány Dezső alkotásai. A szalonban a komódon pedig, az óra mind a mai napig - úgy ahogy egykor megállították -, negyed kilencet mutat. A költő ebben a reggeli időpontban halt meg, s így kívánjuk érzékeltetni az elmúlás pillanatát, amikor a költő óriás Ady örökre lehunyta a szemét.
Ady Endre életének milyen nevezetes eseményei köthetők a lakáshoz?
Mikor az 1918-as Forradalom után a Nemzeti Tanács küldöttsége felkereste őt, akkor elegánsan felöltözve Csinszkával ebben a lakásban fogadták őket. A kis köszöntő beszédét már nem tudta elmondani, de Hatvany Lajos a költő háta mögött állva felolvasta. Ebben az időszakban születik meg híres verse is Az üdvözlet a győzőnek, melyet ebben a lakásban írt meg az akkor már valóban nagybeteg költőóriás.
Tölgyesi Tibor
