"A verseny létrehozóinak célja az volt, hogy ösztönözzék és támogassák új magyar zenedarabok létrejöttét, és erősítsék az együttműködést a fiatal szerzők, illetve a kamaraegyüttesek és nagyzenekarok között. A pályázat nyitott volt minden olyan, magát magyarnak valló zeneszerző számára, aki még nem töltötte be 40. életévét" - hangsúlyozta Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója a szerdán tartott sajtótájékoztatón.
Csonka András, a Művészetek Palotája vezérigazgató-helyettese az intézmény nyitottságát hangsúlyozta. "Minden, ami a jövőt érinti, számunkra fontos, ezért támogatjuk az új művek születését is." Elmondta, hogy a januári hangverseny három részből fog állni. Először a szimfonikus kompozíciókat mutatják be a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar és Keller András közreműködésével, a második részben pedig a kamarazenei művek hangzanak el az UMZE Kamaraegyüttes és Rácz Zoltán interpretációjában. A döntő zsűrije ezek után visszavonul, majd az est harmadik felében az ünnepélyes díjátadásra kerül sor.
A pályaműveket az elődöntőben és a döntőben más zsűri értékelte, illetve értékeli majd. A beérkezett 24 nagyzenekari pályaművet Kovács László karmester, a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, Tihanyi László zeneszerző, karmester, egyetemi tanár és Vidovszky László zeneszerző, egyetemi tanár bírálta el. A kamarazenei kategória 14 darabját Gémesi Géza zeneszerző, karmester, Pilz János hegedűművész és Serei Zsolt zeneszerző, karmester, egyetemi adjunktus zsűrizte. A döntőben dr. Batta András muzikológus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Hamar Zsolt zeneszerző és karmester, a Pannon Filharmonikusok művészeti vezetője, Jeney Zoltán zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzés tanszékének vezetője, Keller András hegedűművész és karmester, a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója, Rácz Zoltán ütőhangszeres művész és karmester, az UMZE kamaraegyüttes művészeti vezetője és Soproni József zeneszerző, az Artisjus képviseletében fogják meghozni a végső döntést.
A tét nem csekély, hiszen az Artisjus, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Zenezserzők Egyesülete és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jóvoltából komoly pénzjutalom is kapcsolódik az elismerések mellé.
I. díj (felajánlója az Artisjus): 1000000 forint (nagyzenekari kategória), 500000 forint (kamaraegyüttes kategória)
II. díj (felajánlója az Oktatási és Kulturális Minisztérium): 750000 forint (nagyzenekari kategória), 375000 forint (kamaraegyüttes kategória)
III. díj (felajánlója az Artisjus): 500000 forint (nagyzenekari kategória), 250000 forint (kamaraegyüttes kategória)
Különdíjak: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Zeneszerzők Egyesülete, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
A döntőbe jutott nyolc pályamű:
Nagyzenekari kategória - Horváth Balázs: Borrowed Ideas, Dinyés Dániel: L'aria si rinnova, Varga Judit: Le Temps retrouvé, Zombola Péter: Symphony No. I/b
Kamarazenei kategória - Dargay Marcell: An(a)them(a), Bella Máté: Chuang Tzu's Dream, Dinyés Dániel: Játékok - haladóknak 9-99, Sáry Bánk: Mégis
Schneider Márta kulturális szakállamtitkár kiemelte, hogy ez a zeneszerzőverseny nagyon is belesimul abba a kulturális politikába, amely a Reneszánsz év kapcsán több figyelmet fordít a kortárs művészetre. Ennek a törekvésnek már megvolt az előképe a tehetséggondozásban és az ösztöndíjrendszerben. Idén a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Közhasznú Társaságon belül létrehozták a KLASSZ Zenei Irodát, amely elsősorban a fiatal művészekre fokuszál. "Ez a verseny egy igazi esély a fiatalok számára, és ha jövőre is megrendezik ezt a megmérettetést, a minisztérium mögötte fog állni."
A január 12-i koncertet az MR3-Bartók Rádió élőben fogja közvetíteni, és hozzáteszi mindazt, amit a rádiózás hozzá tud tenni egy ilyen eseményhez: interjúk formájában a zenszerzőket kérdezik majd, és sor kerül műismertetésekre is. Farkas Zoltán, a Bartók Rádió főszerkesztője elmondta, hogy mivel a rádiófelvételek kapcsán különösen törekdenek arra, hogy ne mindig ugyanazok, ne csak egy zárt kör tagjai kapjanak lehetőséget a bemutatkozásra, hanem a fiatalok is, ezért nagyon örülnek, hogy bekapcsolsóhattak ebbe a versenybe.
Serei Zsolt, a kamarazenei kategória zsűrijének egyik tagja a zsűri egyetértéséről számolt be a négy döntőbe jutott darabbal kapcsolatban: mégha mindegyikük más szemszögből értékelte is a műveket, mindannyian ugyanazokat a darabokat javasolták továbbjutásra. A 14 kompozíció nagy része nagyon jól megkomponált darab volt, de voltak olyanok is, amelyeket versenyrutinból vetettek papírra. Bízik abban, hogy reflektorfénybe kerülnek a fiatal zeneszerzők egy olyan verseny kapcsán, amely a jövőben hasonló színvonalú események sorát indítja majd el.
Tihanyi László, a nagyzenekari kategória zsűrijének egyik tagja arra világított rá, hogy igen sokrétű munkát igényel egy-egy ilyen szimfonikus mű megírása, sok időbe is telik, ezért érthető, hogy a versenyre elsősorban a fiatalok rezonáltak. Mivel nem volt stiláris megkötés, számos, a szimfonikus könnyűzene műfajába sorolható mű is érkezett. Mérlegelniük kellett a valódi kortárs zene és a más stíluskörből érkező darabok között, végül úgy döntöttek, hogy azt veszik figyelembe, hogy a zeneszerző a saját maga által felálított keretek között mennyire teljesített jól.
A döntőre tehát 2009. jaunár 12-én kerül sor este héttől egy igen hosszúnak, de annál izgalmasabbnak ígérkező esten.
