A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Erkel-díjas, Wolf- és Bartók–Pásztory-díjas, továbbá számos nemzetközi díjjal elismert zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus évtizedek óta járul hozzá a kultúra gyarapításához, a hazai komolyzene világszintű elismertségéhez.
Mint azt a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóközleménye írja, az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által 2020-ban alapított elismerést minden év végén olyan személy kapja, aki emberi nagyságával és életművével nagy hatást gyakorolt a társadalomra.
Kiemelik, Kurtág György egész élete, jelenléte követendő példa. Művei járják a világot, hirdetve ezzel a magyar zenekultúra, a hazai zeneoktatás magas színvonalát. Azonban nem csupán alkotásaival, hanem életvitelével is példát mutat, életében a napi események éppoly fontosak, mint a művészet, a tudomány vagy a több ezer éves hagyományok ápolása. Tudását folyamatosan továbbadja, tanít, miközben maga is folyamatosan tanul, figyelemmel követi a kortárs zene új irányvonalait.
Kurtág György 1926. február 19-én született a bánáti Lugoson. Zenei tanulmányait Temesváron folytatta, majd a budapesti Zeneakadémián tanult. Zongora és kamarazene tanszakokon, valamint zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. 1960-tól 1968-ig az Országos Filharmónia korrepetitora volt. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett. Az 1981-ben bemutatott A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művével nemzetközi hírnevet szerzett. Európa-szerte számos meghívást és felkérést kapott, a legnevesebb zenei központokban dolgozott. Kiemelkedő munkásságát és életművét rangos díjakkal ismerték el, nemcsak hazánkban és a kontinensen, hanem a tengerentúlon is.
Első operáját (Fin de partie – Jelenetek és monológok, opera egy felvonásban) mintegy tízéves alkotói munka után 2017-ben fejezte be. Kurtág 85 és 92 éves kora között dolgozott az operán – éppen annyi éven át, mint amennyi ideig Beckett a Végjátékot írta. Kurtág már 1957-ben látta a színmű francia nyelvű változatát, és azonnal magával ragadta a darab. Furcsamód azonban hat évtizeden át érlelte a gondolatot, hogy operát írjon belőle. Az elkészült művet végül a milánói Scalában láthatta először a közönség Pierre Audi rendezésében 2018-ban, ahol a nézők nyolc percen át tartó, elragadtatott tapssal ünnepelték a zenei ritkaságot. Később többek között Amszterdamban, Párizsban és Londonban is színre került, és nemzetközi sikert aratott. Az előadás elnyerte az egyik legrangosabb elismerést is, az International Opera Awards világpremier kategóriájának díját. A milánói ősbemutató után öt évvel érkezett Magyarországra a darab a Danubia Zenekar közreműködésével.
A Közmédia Év Embere Díjra választott 98 éves művész jelenleg második operáját komponálja.
A nemzetközileg elismert zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus jövőre veszi át a rangos díjat. Tiszteletére A három Kurtág című dokumentumfilmet tűzi műsorára január 2-án a Duna.
A Közmédia Év Embere Díjat elsőként Karikó Katalin, Nobel- és Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus kapta, majd 2021-ben Szilágyi Áron, négyszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok vehette át. 2022-ben a Magyar Zene Háza tervezőjét, Sou Fujimoto japán sztárépítészt tüntette ki a közszolgálati média. 2024-ben a Nobel-díjas, Fejszál király és Wolf-díjas, valamint Magyar Szent István-renddel kitüntetett kísérleti fizikusnak, Krausz Ferencnek ítélték oda az elismerést.
