(MTI) - Alekszandr Vegyernyikov elmondta, hogy a hangverseny programját készen kapta, ő csupán Ljadov Nénia (Gyászének) című darabjával egészítette ki. A karmester kiemelte, Ljadov utolsó, zenekarra írt művéről van szó. "A darabnak csupán egy részét komponálta meg, eredetileg szvitet akart írni Maurice Maeterlinck írása alapján. Érdekes, hogy Szkrjabin Ljadov tanítványa volt. Bár Ljadov mindvégig elutasította Szkrjabin zenéjét, utolsó darabján világosan érződik, hogy a tanítvány hatással volt a tanítómesterére. Szkrjabin oly színes egyéniség volt, hogy nem tudta kivonni magát a hatása alól. Szomorú, lírai kis zenemű, mindössze négy perces, amit szinte senki sem játszik, ezért öröm számomra, hogy most elhangozhat" - magyarázta a dirigens.
"Örülök, hogy a zenekar választása Szkrjabin III. szimfóniájára esett, amelyet még sohasem vezényeltem, bár régóta szerettem volna. Fontos, semmi mással össze nem hasonlítható egyedi darab. Emelkedett zene, amilyennel a mai művészetben ritkán találkozhatunk" - hangsúlyozta Alekszandr Vegyernyikov, megjegyezve, hogy a mű párizsi premierjét a darabot Nikisch Arthur a Berlini Filharmonikusok és a lipcsei Gewandhaus Zenekar magyar karmestere dirigálta.
Alekszandr Glazunov a-moll hegedűversenyét Baráti Kristóf játssza, ezt a magyar virtuóz, Auer Lipót számára komponálta a szerző.
Alekszandr Vegyernyikov, 2009-ben lemondott a moszkvai Nagyszínház zeneigazgatói és vezető karmesteri posztjáról, a dán Odensee-i Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és a Norvég Opera művészeti vezetője. E két poszt, mint megjegyezte, nem veszi igénybe túl sok idejét, ezért rendszeresen turnézik. A berlini Komische Operben Smetana Az eladott menyasszonyát, majd Richard Strauss Saloméját vezényli áprilisban.
A karmester kitért rá, hogy világszerte vitáznak arról, milyen is legyen az opera. "Egyaránt szükség van klasszikus és modern rendezésre, mivel vegyes a publikum. Butaság lenne elítélni azokat, akik a megszokotthoz ragaszkodnak. De, ha új nézői réteget akarunk az operába becsalogatni, gondolni kell rá, őket untathatják a művek, amelyekben nincs kapcsolat a fiatalokat foglalkoztató problémákkal."
Kifejtette, a német színházak már régóta egyféle irányban haladnak, ha ott valaki hagyományosabb rendezésre "vetemedik", megsemmisítő kritikákat kap. "Ez is egy szélsőség, akár az olaszországi gyakorlat, ahol Verdi vagy Puccini operáit régimódian, unalmasan viszik színre. Az opera, ha valóban jó, mindig korszerű, modern, és megragadja a néző képzeletét. Hogy ezt miként érjük el, függ a rendező tehetségétől, ízlésétől. Mindenekelőtt a minőségre kell törekedni" - mondta.
A rendezés, attól is függ, hogy hogyan működik a színház. "Azért is hagytam ott a moszkvai Nagyszínházat, mert úgy láttam, a mai teátrum nem lehet repertoárszínház. Úgy kell működni, ahogy ezt a nagy nemzetközi társulatok teszik, amelyek szezonális elv szerint szerveződnek. Nem kell saját operatársulat, de ha már van, annak kis létszámúnak kell lennie, másodszereposztásra alkalmasnak. Ez persze senkinek sem tetszett" - fűzte hozzá Alekszandr Vegyernyikov.
Alekszandr Vegyernyikov harmadszor jár Magyarországon - 2000 januárjában a Budapesti Fesztiválzenekart, 2008-ban pedig a miskolci operafesztiválon a Miskolci Szimfonikusokat dirigálta.
