Új tárgyakkal bővült a Haydn Explosiv kiállítás

Az első alkalommal bemutatott levéltári emlékek az ünnepelt komponista 250 évvel ezelőtti, II. Esterházy Pál Antal idején történt szolgálatba lépését idézik fel. Az akkori időkből származó bútorok által képet alkothatunk a kastély egykori berendezéséről is, de a zeneszerző későbbi alkotói korszakából származó tárgyak, mint például a három különféle aranyozási technikával készült, Ámor alakjával és különféle hangszerek jellegzetességeivel díszített asztaldísz is jól érzékeltetik az őt körülvevő világot.

Különösen kiemelendők a kiállításon bemutatott történelmi hangszerek további példányai, mint például a Johann Joseph Stadlmann által 1759-ban készített nagybőgő, melyre a bécsi klasszika idején előszeretettel írtak zenedarabokat, és mely emlékezetünkbe idézi Haydn időközben sajnos elveszett nagybőgő koncertjét is.

Egy, a játékra ismét alkalmassá tett, Matthias Müller bécsi műhelyében 1805-öt megelőzően készült zongora is megtalálta útját a raktárból a Joseph Haydn tiszteletére rendezett kiállításra. Az Esterházy hercegek kamara és színházi zenei leltárának 1805. augusztus 19-i adatai egy "mahagóni fából készült fortepianót" rögzítenek, mely "Matthias Müller műhelyében készült, és a hercegnő szalonjában került felállításra".

Az eredeti 1782-es hangszer mintájára 1934-ben készített baryton a történelmi hangszerek és az azokon lehetséges játékmódok iránt akkoriban ismét feltámadt érdeklődést tükrözi, ugyanakkor I. Miklós előszeretettel használt hangszerére is emlékeztet, hiszen a herceg egy Johann Joachim Stadlmann által épített barytonon játszott.

A bútorok és hangszerek mellett az első alkalommal kiállított heliogravürök és grafikák - közöttük Joseph Ignaz Gurks II. Miklós herceg számára, egy zenegéphez készített rajza - teszik teljessé a történelmi emlékek sorát.

Birgit Sauer Csók című képe vagy Moizer Zsuzsa festmény trilógiája a látogatókat olyan aktuális témákkal konfrontálja, melyek Joseph Haydn műveiben is visszaköszönnek. A röviddel ezelőtt meghalt burgenlandi művész, Eduard Sauerzopf is képviselteti magát a kiállításon, méghozzá két csodálatos rajzával, melyek közül az egyik Joseph Haydnt, a másik pedig I. Miklós herceget ábrázolja összetéveszthetetlen stílusban.