Az 1948-as kommunista hatalomátvételről tartott nemzetközi konferencián a történész kifejtette: a visszahúzó erők nagy része már egy évvel korábban hatni kezdett: lezajlottak az úgynevezett "kékcédulás" választások Romániában és Magyarországon, s megalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform) is.
"A múlt sokban hasonlít a jelenre" - jegyezte meg a történész, utalva arra: véleménye szerint Moszkva akkor is unifikálásban gondolkodott, ahogyan erre manapság is akad példa. Azokban az országokban, ahova tőlük viszik be az olajat és a gázt, már megint ők diktálhatnak - fejtette ki. Sztálin 1949 elején arról írt a KGST megalakulása kapcsán, hogy a nyersanyagoknak köszönhetően Kelet-Európa és Szovjetunió akkora hatalom lesz, amely már diktálhat Európának - idézte fel Kun Miklós.
A hadsereg is fontos szerepet játszott Sztálin terveiben, felfogása szerint ugyanis egy országot az a hatalom képes irányítani, amelynek a hadserege ott állomásozik. Éltek is a lehetőséggel: 1947-re már módszeresen kezdték támogatni az általuk megszállt országokban a háttérembereket. A szovjet politikai rendőrség tudomásával és segítségével különböző nemzetközi társaságok jöttek létre, amelyek lényegében a megszálló hatalom fedőszervezetei voltak. Céljuk a biztos bázis megteremtése, így a belügyminisztériumokba beszivárgás és a hadiipar feletti hatalom átvétele volt, munkájukat pedig professzionális kémhálózat támogatta.
Kun Miklós előadása szerint ez a munka 1948-ra csúcsosodott ki. A hatalmas fordulat a prágai puccs volt. Ennek magyarázataként rámutatott: ekkorra Sztálinnak már világossá vált, hogy az amerikaiak nem adják át neki az atomtitkot, és hogy a Szovjetunió nem kap több milliárd dolláros segélyt. Áprilistól ezért feljegyzéseket íratott a magyar, a lengyel, a csehszlovák és jugoszláv párt nacionalista elhajlásairól. 1948-ra pedig "lehullt a lepel": nyártól megkezdődött a Jugoszlávia elleni küzdelem, a belső sorok megerősítése, a KGST előkészítése és totális unifikáció - fejtette ki előadásában a történészprofesszor.
Tizenkét előadásban elemezték, hogy hatvan évvel ezelőtt miként zajlott le a fordulat a térségben. Kun Miklós előadása mellett egyebek közt szó volt a lengyel eseményekről, a csehszlovák demokrácia megsemmisítésének lépéseiről, valamint arról, hogy Tito hogyan szállt szembe Sztálinnal. Az Emlékpontban tartott konferencia megnyitóján Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere elmondta: bízik abban, hogy a hódmezővásárhelyi középiskolások az intézményben zajló munka segítéségével többet megtudnak a múltról, de a cél, az, hogy az Emlékpont ne csak városi, hanem regionális hatású kutatóhellyé váljon.
