Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára ? aki egyben a rendezvény egyik fővédnöke is ? a konferenciát megnyitó beszédében elmondta: Magyarország elmúlt években tanúsított sikeres gazdaságpolitikája, eredményes társadalompolitikája, határozott külpolitikája és ?meg nem alkuvó? nemzetpolitikája révén egy hosszú távú, a nemzet jövőjét emberöltőkre meghatározó, nemzetépítő és nemzetegyesítő korszakot nyitott meg. Magyarország a felemelkedés útjára lépett ? jelentette ki. Szavai szerint az elmélyülő válságoktól szenvedő Európa szívében Magyarország saját, sikeres utat választott, amelynek legfőbb célja, hogy a Kárpát-medencei magyarság ismét egységes, erős nemzetté váljon.

_D0A3862_Copy
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Fekete Péter úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzet újraegyesítésének megtestesítője a magyar anyanyelv és a nemzeti kultúra, amely nemzedékek között és nemzedékről nemzedékre is élő, erős, lelki, szellemi, gazdasági sorsközösséget képes teremteni. Az élet tisztelete, az ember szeretete, a családi közösség védelme, az erős nemzetgazdasági és nemzeti kultúra váljon újra a nemzeti sors alapjává ? mondta, hozzátéve: hisz abban, hogy ezen múlik a Kárpát-medencei magyar közösség megmaradása.

 

Erősödik a magyar gazdaság, az utóbbi négy évben az ipari növekedés terén élen járt a visegrádi országok között, azonban nem a növekedés önmagában a cél, hanem az, hogy a közösen megtermelt haszon Magyarország és a magyar családok számára kézzelfogható előnyöket jelentsen ? hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára augusztus 9-én Jászberényben, az augusztus 11-éig tartó V. Kárpát-Haza Magyar Konferencia és Üzletember Fórum megnyitóján.

 

György László az eseményen, utalva George Steiner filozófus-szociológusra azt mondta: az életminőséget alapvetően négy tényező minőségével és mennyiségével lehet mérni. Az egyik az épített környezet minősége és mennyisége ? mondta, megjegyezve, hogy a következő öt-hat évben 20 ezer milliárd forintot fognak költeni a magyar infrastruktúra fejlesztésére, utakra, hidakra, épületekre, kulturális létesítményekre. Szavai szerint a természeti környezet minősége szempontjából Magyarország ma is már a világ felső 5 százalékába tartozik, és a minisztérium célja, hogy 2030-ra az ország villamosenergia-termelésének legalább 90 százaléka szén-dioxid-semleges legyen. Harmadik tényezőként említette a humán tőke minőségét, és célnak nevezte a 2010 óta javuló demográfiai folyamatok erősítését, megemlítve, hogy azóta a magyarok termékenységi rátája 1,2-ről 1,5 -re nőtt.

csangoviselet
Gyermekek csángó népviseletben
Fotó: indafoto.hu

 

Megújulnak az oktatási rendszerek is ? mondta, és kijelentette, hogy az új Nemzeti alaptanterv (Nat) élményközpontúvá teszi az oktatást, a szak-és felnőttképzési rendszer is átalakul, hogy a huszonegyedik századi technológiai kihívásokra innovatív választ tudjon adni. A negyedik tényező a társadalmi tőke, ennek alapja az a keresztény, európai kultúra, amelyből a gazdasági növekedés és társadalmi gyarapodás ered ? közölte. György László emlékeztetett rá, hogy a technológia egyre rohamosabb fejlődése kihívás elé állítja a magyar vállalkozókat, ezekre pedig a magyarok kreativitása és az innováció a válasz. Az innováció nemcsak új dolog létrehozását, feltalálását jelenti, hanem valami meglévő dolog megtanulását, megfelelő alkalmazását is ? fűzte hozzá.

 

Szabó Tamás, Jászberény polgármestere méltatta a Jászság gazdasági teljesítményét, amely szavai szerint akár európai uniós, nemzetközi mércével mérve is példaértékű.

Az idei Csángó Fesztiválról szóló cikkünk ITT található.

 

Forrás: MTI