Konferencia és díjátadó a Nemzeti Művelődési Intézetben

Az esemény előadásai és műhelymunkái rávilágítottak arra, hogyan tudja a közösségi művelődés tartani a tempót a rohamléptekben fejlődő világgal az értékközvetítés mellett, illetve vonzóvá tenni szolgáltatásait a fiatalok számára. Az eseményt közel háromszázan követték figyelemmel személyesen és megközelítőleg dupla ennyien az online térben.

„Jelen rendezvény a folyamatos újjászületés egy programja, melyben számvetést készítünk az elmúlt időszakról és terveket szövünk a jövő felé tekintve” – emelte ki köszöntő gondolataiban Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke.

Szentmártoni János művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta a stratégiai gondolkodás kulcsfontosságú szerepét munkavégzésünk és fejlődésünk tekintetében, mely hiánya komoly veszélybe sodorhatja értékeinket. „A feladat nem más, mint lépést tartani a gondolat sebességével, távlatosan gondolkodni, felkészülni arra, ami még nincs, de már tudjuk, hogy lesz, és felkészülten fogadni az újat, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőle a magunk számára” – fogalmazta meg célként.

A rendezvényt Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője nyitotta meg, aki a következő gondolatokkal fordult a résztvevők felé: „Nagyon érdekes egybeesés, hogy az éppen »nagykorúvá váló« eseményünkön ma a generációk harca és a hagyományok átadása, az értékőrzés új útjai váltak különlegesen fontossá. A fiatalokat helyeztük konferenciánk fókuszába, hiszen napról napra fontosabbá válik, hogy olyan utakat találjunk, olyan megoldásokat fedezzünk fel, amikkel jobban megszólíthatók.”

A közösségi művelődést érintő változások és kihívások megvitatása mellett átadták a Nemzeti Művelődési Intézet által alapított díjak is, amelyek kiemelkedő közösségépítő tevékenységet folytató szakembereknek, önkénteseknek és önkormányzatoknak adományozhatók.

llyés Gyula közművelődési életműdíjat érdemelt Imre Károly és Dr. Say István. Beke Pál-díjban részesült Szabó Gyula atya és Gyönyörű Zsigmond. Karácsony Sándor-díjat vehetett át Simon Ádám. A Közösségeket Támogató Önkormányzat díjat Bárdudvarnok Községi Önkormányzata, Hajdúnánás Város Önkormányzata és Monor Város Önkormányzata kapta. A Közösségépítő Önkéntes Díjat Bárdos Zoltán és Pasztelyák Iván Mihályné vehette át. Közművelődést Támogató díjjal ismerték el Némethné Dobos Katalin, Takácsné Kis Márta és Hajdú Éva munkásságát.

A díjátadót követően négy témakör rejtelmeibe vezették be a résztvevőket az előadók. A kulturális, közművelődési szakma online interdiszciplináris tudományos folyóirata, a Kulturális Szemle immár tíz éve biztosít lehetőséget tudományos munkák közlésére, és erősíti a kapcsolatot a kulturális szakma és a tudomány világa között. Elsőként a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója, a Debreceni Egyetem tanszékvezető főiskolai docense, dr. Juhász Erika mutatta be az elmúlt évtized eredményeit.

Az előadások sorát Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője folytatta, aki a kultúrát az ifjúság szemszögéből közelítette meg: „A fiatalok, a következő nemzedék mindig máshogyan gondolkodik, és ez szükségszerű. Ennek hozadéka megannyi fejlődés és újítás. Ugyanakkor ezek a fiatalok olyan örökséget kapnak, amelyet mi is kaptunk: hagyományt, kultúrát, ami erőt ad nehéz helyzetekben, ahová örömeinkkel is mindig visszatérhetünk.”

A digitalizáció egyre nagyobb szerepet tölt be mindennapjainkban. A mesterséges intelligencia megjelenésével és térnyerésével bevett szokásaink egy része is átalakul és változik, amelynek társadalmi hatásaiba vezetett be Dr. Miskolczi Márk és Dr. Kökény László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusai.

Steigervald Krisztián generációkutató kiemelte, hogy fejlődéslélektani szempontból életünk első három éve a legmeghatározóbb időszak, amelyben kiemelt szerepe van a társadalmi környezetnek, ami körülvesz bennünket és mindazon mintázatoknak és normáknak, melyeket magunk körül érzékelünk, például szüleink viselkedésében. Előadásának kulcsgondolata azt a nézőpontot erősítette, miszerint a generációk közötti kölcsönös elfogadás, egymás megismerése és megértése nemcsak a hétköznapi életünkben, hanem a közösségi művelődésben is elengedhetetlen.

A szakmai tudás- és tapasztalatátadást a rendezvény második részében négy interaktív műhelymunka emelte még magasabb szintre. Bemutatták például a „Mókuskerékből FLOW-ba, avagy zökkenj ki a gyorsuló időből – mit kínál a közművelődés?” felhívásra beérkezett legizgalmasabb, példaértékű gyakorlatok, valamint fakultatív programként, tárlatvezetés formájában lehetőség nyílt a Nemzeti Művelődési Intézet székházának és Makoldi Sándor Erő-hívás című festménysorozatának megtekintésére.