Az 1993-ban indult fesztivál akkoriban még igencsak újdonság számba ment, az első alkalommal mindössze egy árva színpadon lépett fel tizenkilenc hazai együttes – alig másfélezer néző előtt. Azóta aztán szépen felnőtt a kicsike, tavaly már több mint száz zenekar fokozta a hangulatot és tízezernél is több néző fordult meg a színpadok környékén. A programok idén is számos helyszínen zajlanak: lesz Wan2 nagyszínpad, Pepsi színpad, Multi Café, India színpad, Zenészklub, Malátabár, Strand, Civil Zóna, és a kezdetektől zajló Wanted tehetségkutató verseny sem marad el. Ha csak felületesen is átböngészitek a programkeresőt, azonnal kiderül, hogy rengeteg együttes lép majd színpadra. Ha húsz fületek, negyven szemetek és száz lábatok lenne, akkor sem biztos, hogy mindenkit elcsíphetnétek, de sebaj, mert akinek a műsorát itt elmulasztottátok, bepótolhatjátok a Hegyalja fesztiválon. (A többi nagy nyári összeröffenésről nem is beszélve.) Amint az illik is, a nagyobb és igazán nagy hazai és külföldi nevek mellett felbukkannak a környék ismertebb együttesei, zenészei is. Tényleg a teljesség igénye nélkül: Panksapka, Árnyak, Iron Maidnem, Zuhatag. Az első napon az Ignite a külhonból érkező nagy csapat, de a NEO, a Bëlga, az Emil Rulez és az elnyűhetetlen Kispál is bizonyára vonzza a zenekedvelőket. A második napon a Tiamat csalogat, ezenkívül a Tankcsapda, a Junkies, a Korai Öröm, a HS7, a Rémember és a Zagar produkcióját pontozhatja a zsűri. A Death Angel és az Asian Dub Foundation következik a harmadik napon, végül az Anima Sound System, majd az Alvin és Mókusok rágcsálódnak egy kicsinyt még a dobhártyákon. Összegezve: nagy banzáj fellegei lógnak az Alföld délibábos egén, és még az Eb-döntőt is méltó körülmények, zenével fűszerezett stadionmoraj közepette nézhetitek meg. Bízhattok benne, hogy a szervezők erre is gondoltak…