Könyv
Ha nincs Márai, nincs lelkiismeret-furdalás
Mészáros Tibor Márai Sándorról írt, Egy 20. századi Odüsszeia című monográfiáját mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Hogyan találkozhatunk Radnóti Miklóssal Budapest utcáin?
„Mindig rohantam az uccán” – Radnóti Miklós Budapestje című könyvvel emlékezünk a nyolcvan évvel ezelőtt meghalt költőre.
Milyen lenne az életünk, ha nem lenne benne ráció?
Miklóssi Szabó István legújabb, a Holdanya unokája című regényét ajánljuk olvasóinknak.
Ha az ember elmélyül a versekben, elkezd rímekben gondolkodni
Könyvjelző sorozatunkban ezúttal Szakadáti Mátyást, Bagossy Norbit és Mihály Csabát kérdeztük arról, hogy mi segíthet a dalszövegírásban.
Hiányozni fogunk magunknak
Alighogy az idei Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon bemutatták Szöllősi Mátyás Fóbia című könyvét, máris a második kötet megjelenését várjuk.
Így lett az irodalomból tantárgy, kiölve belőle mindent, ami művészi
Demeter Arnold költő, Tóbisz Tinelli Tamás, a Misztrál együttes alapítója, Varga Melinda költő-szerkesztő és Terék Anna pszichológus mesél kötelező olvasmányairól.
A kötelező olvasmányok nem tudtak leterelni az örömolvasás útjáról
Bakos Réka néprajzkutatót, Újházi Ádámot, az Aurevoir. zenekar egykori tagját és Balázs Imre József irodalomtörténészt kérdeztük.
Poklot mindig könnyebb írni, mint paradicsomot
Lét és idő, lét és írás – lehetnek ezek a terminusok fogalompárok is, ha életünk idejére az önmeghatározás lehetőségeként tekintünk, ha létünk valamely művészi tevékenység által meghatározott, vagy ha élettörténetünk sorseseményeit írással próbáljuk értelmezni és mások számára befogadhatóvá tenni.
Óriási szakadék lesz a jövőben az olvasó és a nem olvasó gyerekek között
Az irodalomoktatással kapcsolatos problémákat már jól ismerjük, de vajon mi lehetne a megoldás? Alkotó embereket kérdeztünk meg a témában, akik személyes élmények és tapasztalatok mentén sorolják fel az irodalomoktatás, a kötelező olvasmányok rákfenéit, miközben néhányan konkrét megoldási javaslatokat is tesznek.
Háy János rátapint a létezés misztikus erejére
„Magunkat akarjuk olvasni, a többi nem érdekes” – bökök rá rögtön Háy János legújabb, Boldog boldogtalan című könyvének utolsó oldalain található mondatra. Életbölcsesség, gondolhatnánk. Visszalapozok: rengeteg szamárfüllel jelölt oldal, aláhúzott sor. Nem is lehet kiválasztani azt az egyet, amellyel érdemes volna elindítani a könyvről írt véleményösszesítőt. Az idézett sor viszont megalapozza mindazt, amiről a könyv is szól: ahány ember, annyi történet, s ahány olvasó, annyi olvasat.
Milyen volna az Édes Anna Leïla Slimani francia író tollán keresztül?
Azt hihetnénk, hogy a 21. századra az Édes Annából is ismert hierarchikus társadalmi viszonyrendszer megszűnik létezni, de Leïla Slimani a regényével megvilágítja századunk valódi, eddig reflektorfényt kerülő részleteit.
Nem engedték harcolni sem, csak megölték
Háború, gyilkosság, megfosztás, itthon és vissza. Lőrincz P. Gabriella legújabb, Történetek az árnyékból című novelláskötetét olvastuk.
Az olvasóvá nevelésben elengedhetetlen a példamutatás: olvass te is, szülőkém!
Könyvjelző című sorozatunkban Bánkövi Dorottya író, költő, Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író, Birtalan Andrea költő, valamint Muszka Sándor József Attila-díjas szerző számol be gyerek és irodalom kapcsolatáról.
Úgy olvastam nekik, hogy beültem a folyosóra, ami összekötötte mindegyikük szobáját
Az esti mesékről és az olvasás közös élményéről ezúttal Kiss Endit, Marcsák Gergelyt, Bálint Tamást és Szakadáti-Póka Vanesszát kérdeztük.
Könyvek szöveg nélkül: mik azok a silent bookok?
A „silent book” (csendeskönyv, képkönyv) műfaja a vizualitásban szocializálódó fiatal generációk számára érdekes és hasznos is lehet.
Az olvasásnál is fontosabb, hogy megőrizzük a gondolkodás tradícióját
Könyvjelző sorozatunk legújabb részében Heinczinger Mika, Péter Beáta, Bocskor Bíborka és Háy János mesélt olvasásról, szülői tapasztalatokról.