Takács Gábor elmondta: noha Somogyi Győző alkotásaival sok mindent elmond a művészete iránt érdeklődőknek, művei elméleti megalapozottságáról, határozott művészeti nézeteiről, elképzeléseiről a szakma is kevéssé tájékozódott.
?Meggyőződésem szerint ennek az az oka, hogy Somogyi Győző egyszerűen túl érdekes figura. Egy olyan budapesti születésű művészegyéniségről beszélünk, aki a 70-es évektől egy Balaton-felvidéki faluba költözött le, ahol nemcsak művészeti tevékenységet folytat, hanem állatokat tart és egy teljes parasztgazdaságot rendezett be? ? fogalmazott Takács Gábor, kiemelve, hogy Somogyi Győző felszentelt papként is tevékenykedett, valamint a Balaton-felvidéki környezetvédelemben is oszlopos szerepet vállalt. A szerző szerint mindez a Somogyi Győzőről szóló riportokban, híradásokban gyakran háttérbe szorítja valódi vállalt hivatását, a képzőművészeti alkotást.
A 2014 és 2015 folyamán készült beszélgetéseken alapuló interjúkötettel Takács Gábor szerette volna rendszerezni a művész emlékeit, így az 1970-es és 1980-as évek magyar neoavantgárd művészeti életére, köztük Erdély Miklós és körére vonatkozó visszaemlékezéseit is. Mint fogalmazott: Somogyi Győző egyszerre látta belülről és kívülről ezt a közeget, hiszen fontos emberi kapcsolatokat ápolt a neoavantgárd alkotókkal, ugyanakkor a szellemi hátteret tekintve markánsan más világot képviselt.
A hat témakörbe, hat hívószó ? tanulóévek, grafika, színek bűvölete, kötődés, újrateremtés, a szépség szolgálatában ? köré rendezett szövegben szintén hangsúlyos szerepet kapnak Somogyi Győző művészeti nézetei, amelyek segíthetik alkotásainak megértését, értelmezését is. Szó esik olyan nagy történelmi kompozíciókról, mint a Bocskai letelepíti a hajdúkat című alkotás, valamint Somogyi Győző az interjúkban elemzi egy-egy groteszkként elkönyvelt szitanyomatát is.
A kötetben Somogyi Győző részletesen beszél saját választott művészi feladatáról, a magyar keresztény képi hagyományok felélesztéséről és továbbviteléről ? hangsúlyozta Takács Gábor. Hozzáfűzte: a képzőművész feladatának látja szűkebb pátriájának, a Balaton-felvidéknek a szolgálatát is, mindenről a Káli-medence falvairól, a Badacsonyról és a Csobáncról készült ragyogó színvilágú képsorozatai tanúskodnak.
?Minden művész az elveszett Paradicsomot szeretné visszaállítani, akármilyen stílusban dolgozik, és a Mennyország az egyetlen méltó téma? ? idézte Somogyi Győző egyik kötetbeli mondatát Takács Gábor, aki szerint mindez a művészi ars poetica, valamint a táj és az emberek szeretete érhető tetten a képzőművész Balaton-felvidéki témákat ábrázoló alkotásaiban.
Az olvasó a kötet DVD-mellékletként veheti kezébe Somogyi Győző Gőzhajóval Pest-Budára 1846-ban címmel 1979-ben készült animációs kisfilmjét, amely mindeddig szinte hozzáférhetetlen volt. A könyvet a Magyar Napló Könyvesboltjában mutatják be május 19-én este, az eseményen a szerzővel és Somogyi Győzővel Rónai-Balázs Zoltán költő fog beszélgetni.
Forrás: MTI
Fotó: mma.hu
