A 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok ünnepélyes megnyitóján Kocsis András Sándor, a Könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke Esterházy Péterre emlékezett és bejelentette: kezdeményezni fogják, hogy április 14-e, a magyar irodalom feledhetetlen és pótolhatatlan alakjának születésnapja legyen a magyar próza napja. ?A sors milyen játékos: április 11-e a költészet napja és április 14-e lehet majd a próza napja?.
?Mit adtak nekünk a rómaiak? A jó vízvezetéken és utakon kívül? Többek között veszélyes kétértelműségeket. Itt van mindjárt ez a dolog a latin könyv szóval, amely a liber. Ez alakilag pontosan ugyanaz, mint a szabad jelentésű melléknév. Ebből azt gondolhatnánk népetimológiásan, hogy az a szabad ember, aki könyvet olvas. De szép, de egyszerű is lenne ez így. Ám sajnos nem ez van, etimológiailag legalábbis biztosan nem. Liber istenség Itália ősi népeinél ugyanúgy a bor és a mámor istene volt, mint a görögöknek Dionüszosz, aki azért nem arról ismerszik meg, hogy olvas. Ő az, aki szabad. De a könyv jelentésű liber eredete sokkal kiábrándítóbb: háncsot, fakérget jelent, amely a papirusz és pergamen előtti idők adathordozója volt. De attól mi még tudjuk, hogy kietlen sivatag az, ahogy az illiterátus ember bolyong. Lehet, hogy egy darabig van bor, de biztos nincs betű.? Így fogalmazott Péterfy Gergely, a MKKE igazgatója, majd felkérte Závada Pált, hogy nyissa meg a Könyvhetet.
?Könyvhetet íróval szokás megnyittatni és ilyenkor általában elnézik nekünk, hogy az ezerféle ünnepelhető könyvre irányuló figyelmet öntudatlanul is az irodalomra próbáljuk terelni, és arra, hogy a következő mondatban ezen már esetleg csak a kortárs magyar szépirodalmat értsük, melynek ezúton is alá kell húznunk a jelentőségét. Nem különben az olvasókhoz való eljuttatásának fontosságát. Vagy nem kell aláhúzni. Konkrét könyveket kellene inkább rögtön ajánlani? ? kezdte ünnepi beszédét Závada Pál, aki rögvest ki is emelte a könyvheti kínálatból Tomba Andrea, Vida Gábor, Györe Balázs regényét, Pályi András elbeszéléseit, Tóth Krisztina rövid prózáit, valamint Kántor Péter, Erdős Virág és Ágh István verseit. ?Köszönetet kell mondanunk mindenkinek, aki a könyveinkért bármit is tesz? ? mondta, majd így folytatta: ?ebben a tűzoltózenekaros hozsannában van-e helye a keserű, ám szakszerű, javító szándékú dohogásnak? Persze, lehessen helye, ám előbb hívjuk fel a figyelmet Kiss Anna, Szilágyi Ákos, Egyed Emese, Fodor Ákos, G. István László és Tornai József költeményeire, továbbá Csaplár Vilmos, Szijj Ferenc, Németh Gábor, Nádas Péter műveire.
Viszont amit itt én most feszegetnék, azt inkább az ünneprontás vádja érheti? ? állapította meg és rögtön hozzátette: ?ne tegyünk úgy, mintha ez a nap csak a könyveink és olvasóink feletti örömünkről szólna?. ?A könyvheti gondolatok sem tekinthetnek el attól, hogy egyre kevésbé hasonlít Európára az, amerre tartunk. És mi tegyünk úgy, mintha nagyjából rendben lennének a dolgok? Ne vegyük észre, hogy útmutató csillagainkat hovatovább az ellenkező oldalon találjuk? Péter, akire itt és most nem lehet nem gondolni, azt mondta, hogy ?a szavak múltjának ismerete nem írói szakföladat, hanem mondhatni hazafias kötelesség, mindenesetre szükséges, ha nem is elsődleges feltétele az európai társalgásnak?. Azt reméltük, hogy azok a közállapotok, melyek közepette József Attila Thomas Mannt üdvözölte, egy európait, azok az idők a múlt kútjába hullottak, meg nem ismétlődhetnek már? ? hangsúlyozta Závada, majd József Attila szavait idézte: ?és mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék?. ?Ne felejtsünk el föltekinteni csillagaink állására, akik közül Esterházy tavaly ugyanezen a helyen ezt ajánlotta: ?én alkatomnak megfelelően inkább az öröm felé taszigálnám a nagyérdeműt, az úgynevezett könyvöröm felé?.?
A 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok Závada Pál szavaival megnyílt és június 12-éig várja az olvasóközönséget 85 kiadó 339 új kötetével, valamint színes programokkal a fővárosban és vidéken.
Kultúra.hu
Fotó: MTI/Mohai Balázs
