Könyvhétre jelenik meg Bartók Imre új regénye

Egyéb

Fiatal kora ellenére már a második kötete jelenik meg. Az első 2011-ben Fém címmel, A patkány éve pedig a közeledő Könyvhétre jön ki. Miről fog szólni az új könyv? Kapcsolódik a Fém-hez?

Idézem a fülszöveget: ?New York, a világok keresztútja hamarosan egy globális bioapokalipszis helyszínévé válik.? A regényben ennek kibontakozását követhetjük nyomon, több szereplő szemszögén keresztül. A Fém egy magányos és zárt elme utazása volt, ehhez képest A patkány éve reális terekkel, szereplőkkel, szituációkkal és lineáris narratívával rendelkezik, továbbá nyelvileg is más regisztereken szólal meg. Ugyanakkor vannak tematikus kapcsolódások, mint például a botanizálás, a testiség, de ezek érdemi felfejtését az olvasókra bíznám.

 

Korábban egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az egyik legfontosabb dolog az irodalomban számára az erőszak. A patkány évében mennyire lesz hangsúlyos ez a téma?

Élni annyi, mint sebezhetőnek lenni, ezért az irodalmi alakok hitelesítéséhez hozzátartozik a sebezhetőségük. A regényben ez több szinten működik. Ha egymás mellé tesszük a kifejezetten erőszakos jeleneteket, azt látjuk, hogy mindegyik egészen másról szól, ugyanakkor van egy közös nevezőjük, amit általában az emberi lét kiszolgáltatottságának nevezhetünk. A kiszolgáltatottság tudatosítása során ? és végső soron ebben érdekeltek a könyv szereplői ? lehetőség nyílik leszámolni a történelemfilozófiai illúziókkal, vagyis azokkal az elképzelésekkel, melyek szerint az emberi világ eseményei racionális megfontolások mentén befolyásolhatóak és irányíthatóak.

 

A biomechanika és a poszthumán létállapot rendkívüli mértékben foglalkoztatja. Az új könyvben is foglalkozik ezekkel a jelenségekkel?

Ezek a témák valóban jelen vannak a könyvben, ám nem annyira a science fiction szempontjából foglalkoztam velük, vagyis a biomechanika például nem azt jelenti, hogy ennek a konkrét, tudományosan megalapozott lehetőségeit kutatnám. Inkább arról van szó, hogy az emberi állapot, konkrétan az ember alakja egyre erőteljesebben ?elmosódik?. Az ember (illetve a humanitás eszméje) egyáltalán nem szűnik meg, de egyre nehezebb a nyomára lelni. Mind testi, mind szellemi határaink folyamatosan eltolódnak és átíródnak, és emiatt korábban sosem tapasztalt kétségek szakadnak ránk, lévén az identitásunk válik kérdésessé. A ?poszthumanizmus? nem állítja, hogy a humánum mint olyan megszűnt volna, pusztán arra utal, hogy lokalizálása problematikussá vált. Erre a könyv is számos tekintetben reflektál.

 

Filozófiai regény, spekulatív irodalom, horrorirodalom, akcióregény, fantasy ? sokan sokféleképpen próbáltak már keretet adni írásművészetének. Hogyan jellemezné saját alkotásmechanizmusát?

A Fém a töredékes fejezetek ellenére is homogénebb szöveg volt, a Patkányban azonban valóban jelen van egyfajta műfaji sokféleség. A kézenfekvő műfaji megjelölés, ami persze önmagában nem sokat jelent, az ?apocalyptic fiction? ? ennek tudomásom szerint nincs bevett magyar megfelelője. Az első könyvem után tudatos döntés volt, hogy ezúttal követhető narratívában, konkrét szereplőkkel szeretnék írni, vagyis erőteljesebben visszahoztam az elbeszélést a reflexióval szemben (noha a Patkány is reflexív, csak más szinten). Nem volt előzetes elképzelésem arra vonatkozóan, hogy a végeredményt majd milyen ?műfajba? lehet besorolni. Ennél jóval fontosabbnak tűnt, hogy az alapkonfliktusok és a szereplők tartsák meg a konstrukciót.

 

 ?Az élet egy nyolcszázas vágta futóhomokban.? ? írja a megjelenő kötetben. Erős mondat, de ön számára milyen jelentést hordoz a homok mint közeg?

Ez a mondat inkább a futóedzésekre utal a könyvben, nem annyira a homok és a sivatag egyébként bizonyára gazdag kultúrtörténeti hagyatékára. De ha ezzel az utóbbival is akarunk kezdeni valamit, akkor eszünkbe juthat Nietzsche ediktuma: ?A sivatag növekszik.? Heidegger fixálódott erre a kijelentésre, és többször is elemezte. Amúgy irodalmilag a homok legerősebben alighanem Abe Kóbó A homok asszonya című művében van jelen, nálam ez nem vált hangsúlyossá. A patkányok egyébként is a nyirkos helyeket szeretik.

 

Elnyerte a Móricz-ösztöndíjat, A nyúl éve című pályamunkával. A Patkány éve folytatása lesz az új szerzemény? 

Igen. A könyv befejezése után sokáig morfondíroztam, hogy merre tovább, de végül úgy éreztem, a szereplők, ha már ennyit szenvedtek, megérdemlik a folytatást. Trilógiában gondolkodom, fejben már szinte kész is vagyok. Már csak le kell írni. A második könyv is jó lesz, de azt szeretném, ha a harmadik lenne a legjobb. Arról fog szólni, hogy?

 

Barna Péter